Jutalmaz�ssal tan�tsd a kuty�d!

A boldog, kiegyens�lyozott �s a csal�dhoz alkalmazkod� kutya nevel�s�nek alapja, hogy megfontolt, gondos nevel�sben r�szes�ts�k k�ly�kkor�t�l kezd�d�en. A nevel�snek sok m�dja van, de a legjobb, a kutya �s a gazda sz�m�ra is a legt�bb �r�met ad� m�dszer a pozit�v meger�s�t�sen �s a megfelel� viselked�s megjutalmaz�s�n alapul.

Hogy tanulnak a kuty�k?

Ahhoz, hogy j�l tudd nevelni a kuty�d, meg kell �rtened, hogyan tanul. A kuty�k vil�g�ban a tanul�s �j viselked�sm�dok kipr�b�l�s�b�l, �s azok k�vetkezm�nyeinek �s eredm�nyeinek megfigyel�s�b�l �ll. Ha a viselked�st jutalmaz�s k�veti, akkor a kutya megism�tli azt. Ha p�ld�ul a kutya �telt k�r az asztaln�l, �s kap is n�h�ny falatot, akkor m�skor is megpr�b�lja ezt. Ha nem kap semmit, nem viselkedik �gy t�bbet.

A hat�kony nevel�snek ugyanezen elv alapj�n kell m�k�dni. �ssze kell kapcsolnunk az elv�r�sainkat (mit csin�ljon a kutya), a motiv�ci�t (mi�rt j� a kuty�nak, ha �gy viselkedik) �s az id�z�t�st (mikor jutalmazzunk).

"Cs�rg�s" tan�t�s

A cs�rg�s tan�t�s a pozit�v meger�s�t�s alapjaira �p�l. Ehhez sz�ks�ged van egy kis m�anyag dobozra, melybe egy darab f�met teszel, �gy az cs�r�g, amikor megr�zod. Az els� �s legfontosabb l�p�s a tan�t�sban, hogy kital�ld, mi �szt�nzi a kuty�t. A legt�bb kuty�n�l a f� motiv�ci�s er� egy �ltaluk kedvelt eledel, vagy a j�t�k. Ezt az �szt�nz� c�lt kapcsolatba kell hozni a cs�rg� hanggal, �gy jelezve a kuty�nak, hogy amit csin�lt, az j�, �gy jutalmat kap. Ez�rt el�sz�r is a cs�rg� hangot kell �sszekapcsolni egy �ltalad k�v�nt viselked�ssel. A m�dszer egyszer� p�ld�ja, hogyan tan�thatod meg a kuty�dat parancsra le�lni.
-Tartsd a cs�rg�s dobozt a kezedben, �s v�rd meg, am�g a kutya mag�t�l le�l. Ne l�gy t�relmetlen, ne adj neki parancsot, csak v�rd meg, m�g mag�t�l le�l.
-Amint a kutya fara le�r a f�ldre, cs�rgesd meg a dobozt �s adj neki egy jutalomfalatot.
-N�h�nyszor ism�teld ezt meg r�vid id�n bel�l, lehet�leg t�bb helyen.
-Ezut�n amint a kutya fara le�r a f�ldre, mondd azt, hogy „�l”. Tov�bbra is cs�rgesd a dobozt �s jutalmazd a kuty�t. Most a kuty�d megtanulja, hogy az „�l azt jelenti, hogy leteszi a far�t a f�ldre, hiszen csak akkor hallja ezt a sz�t, ha le�l.
-Ha m�r el�gszer elism�telt�k ezt a mozg�ssorozatot (�sszesen kb. 40-80 alkalommal), akkor k�rd a kuty�t, hogy �lj�n le. Ha megteszi, cs�rgesd a dobozt �s jutalmazd meg az �llatot. Csak akkor add ki az �l utas�t�st, ha �gy gondolod, hogy a kutya k�pes lesz engedelmeskedni.
-Most m�r a kutya tudja, hogy mit jelent az „�l” sz�, nincs sz�ks�g t�bb� a dobozk�ra, de n�ha m�g ilyenkor is jutalmazd, ha engedelmeskedik neked.
-Mindig haszn�lj pozit�v meger�s�t�st

A cs�rg�s m�dszer csak egyike a sok nevel�si lehet�s�gnek. B�rmilyen m�s m�dszert haszn�lsz is, annak a pozit�v meger�s�t�sre kell �p�lnie.
�sszefoglalva, pr�b�ld meg a kuty�t minden pozit�v �s k�v�natos viselked�s�rt megjutalmazni, �s hagyd figyelmen k�v�l a negat�v, nem megengedett viselked�st. A gyakorlatban persze nem mindig k�nny� ezt betartani. A kutya p�ld�ul nem ugr�lhat fel a vend�gekre �dv�zl�sk�nt, de egy ilyen lelkes fogadtat�st neh�z nem �szrevenni. Ilyenkor c�lszer� a kuty�t valamire felsz�l�tani, �gy abbahagyja a helytelen viselked�st, az engedelmess�g��rt pedig megjutalmazhat�. �gy az �llat megtanulja, hogy jobb, ha a vend�gre ugr�l�s helyett ink�bb le�l. 

Hogyan kezdj�k a kutya nevel�s�t?

A megfelel� nevel�snek fontos szerepe van abban, hogy a gazdi �s kuty�ja k�z�tt boldog �s j� kapcsolat alakulhasson ki. A nevel�s seg�ts�g�vel a kutya megtanulja meg�rteni embert�rsa elv�r�sait, k�v�ns�gait, �s k�pes lesz jobban alkalmazkodni k�rnyezet�hez. M�sfel�l min�l jobban �rti a gazda kuty�ja viselked�s�t, ann�l t�bb �r�m�t leli majd az �llatban.

A kutya att�l igaz�n j� t�rs az ember sz�m�ra, mert hozz� hasonl�an t�rsas l�ny. Egy kutya sz�m�ra term�szetes, hogy falk�ban �ljen, �s kommunik�ljon t�rsaival. Gondot jelenthet viszont, ha a kuty�knak emberi �rt�ket �s tulajdons�gokat tulajdon�tunk, hiszen az�rt �k m�gsem emberek.

B�r m�r r�g�ta az ember megszel�d�tett t�rsa, a mai kuty�knak is sz�ks�g�k van arra, hogy hasonl� k�r�lm�nyek k�z�tt �ljenek, mint falk�ban �l� �seik. N�h�nyuk term�szet�n�l fogva al�zatosabb, m�sok ink�bb vezet� szerepre t�rnek. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy a kutya-ember kapcsolatban az �llat meg�rtse, hogy alacsonyabb rend�, mint az ember, vagy ak�r a gyerek. Ezt pedig megfelel� nevel�ssel �rtethetj�k meg a kuty�val.

A kuty�k a falk�ban a hierarchi�t egyszer� viselked�sm�dokkal adj�k m�sok tudt�ra. Ilyen az a szab�ly, hogy mindig a legmagasabb rang� kutya eszik el�sz�r, � alszik a legjobb helyen, ha �gy k�v�nja. Ezeket a szab�lyokat az ember-kutya kapcsolatban is betarthatjuk. Legegyszer�bben �gy tarthat� meg a „falkavez�r” poz�ci�ja, ha a gazdi ir�ny�tja a k�z�s j�t�kokat, p�ld�ul a j�t�k v�g�n mag�n�l tartja a j�t�kszert.

A kuty�k nem �gy kommunik�lnak, mint az emberek. A kutyanyelv teljesen m�s, mint az emberi, �s a gazdinak kell megpr�b�lni meg�rteni �s megtanulni a kuty�k nyelv�t. M�g az emberek els�sorban sz�ban kommunik�lnak, a kuty�k a jelek, jelz�sek, testbesz�d �tj�n. Hogy j� tan�rok legy�nk, el�sz�r nek�nk kell megtanulnunk a kuty�k testbesz�d�t. 

Engedelmess�gi vizsga

Term�szetesen az els� �s legfontosabb, hogy kuty�nk minden k�r�lm�nyek k�z�tt sz�t fogadjon �s engedelmeskedjen nek�nk. Ha viszont err�l igazol�st is szeretn�nk kapni, akkor egy hivatalos, szigor�an ellen�rz�tt vizsg�t kell kedvenc�nkkel letenni.
Hangs�lyozzuk azonban, hogy vizsga n�lk�l is lehet t�k�letesen engedelmes kuty�nk, �s az eredm�nyesen letett vizsga sem jelenti azt, hogy kuty�nk ezent�l mindig sz�fogad� lesz. A folyamatos gyakorl�s - ak�r s�ta k�zben is - elengedhetetlen.

A szab�lyzat szerint engedelmess�gi vizsg�t csak az egy �vet bet�lt�tt kutya tehet. Fontos, hogy az engedelmess�gi vizsga nem min�s�l munkavizsg�nak, b�rmilyen fajt�j� eb leteheti.
Az engedelmess�gi vizsga tulajdonk�ppen egy meger�s�t�st ad a gazdinak, hogy igen is kedvence elsaj�t�totta az engedelmess�ghez sz�ks�ges feladatokat, �s b�rmilyen k�r�lm�ny k�z�tt v�gre is hajtja azokat. A fegyelmezetts�g haszn�t pedig a h�tk�znapi �letben fogjuk majd igaz�n �rt�kelni.

Az engedelmess�gi vizsga k�t r�szb�l �s 7 feladatb�l �ll. Az els� r�szben 6 feladatot kell a r�sztvev�knek teljes�teni, a m�sodikban pedig csak egyet. A feladatokra �sszesen 100 pont adhat�, ami �gy ad�dik �ssze, hogy az els� r�sz 6 feladat�ra kaphat� 75 pont �s a m�sodik r�sz feladat�ra pedig �sszesen 25 pont. Az els� r�sz feladatai a k�vetkez�k:

• K�z�mb�ss�g 5 pont
• P�r�zon vezet�s 20 pont
• Szabadon k�vet�s 10 pont
• Beh�v�s 10 pont
• Apportk�szs�g 20 pont
• Helyben marad�s 10 pont

A m�sodik r�sz egyetlen feladata a v�d�k�szs�g (25 pont) pr�b�ja.

A k�z�mb�ss�g val�j�ban nem egy feladat, ilyenkor a b�r� megfigyeli a kutya reakci�it az esem�nyekre. A vizsga elej�n a b�r� n�zi a kutya fegyelmezetts�g�t, mik�zben �tvizsg�lja a kutya fogazat�t, kanokn�l a her�ket, majd v�gig sim�tja a test�t.
A p�r�zon vezet�s a "l�bhoz" vez�nysz�val t�rt�nik. A kuty�nak a gazdi bal l�ba mellett kell haladnia. Fontos, hogy a gazda ne r�ngassa �s h�zza a p�r�zt, hanem laz�n tartsa. Meg�ll�skor a kuty�nak a gazda bal l�ba mellett kell le�lnie. A b�r� utas�t�s�ra a kuty�val "jobbra vagy balra �t"-ot, illetve "h�traarc"-ot kell csin�lni.
A szabadon k�vet�s gyakorlatilag megegyezik a p�r�zon vezet�ssel, csak term�szetesen p�r�z n�lk�l.
Beh�v�skor a kuty�t lefektetj�k �s elt�volodunk t�le k�r�lbel�l 10 m�terre �s a "hozz�m" vez�nysz�val beh�vjuk. A kuty�nak azonnal a gazd�hoz kell futnia �s szemben vele le�lnie.
Az apportk�zs�g vizsg�lat�n�l a kutya a gazda bal l�ba mellett �l. A gazda eldobja az apportot �s amikor az f�ldet �rt, indulhat �rte a kutya. Ha a kutya visszahozta, nem j�tszhat vele, hanem a gazda el�tt �lve a sz�j�ban kell tartania azt. Ez ut�n a gazda elveszi az apportt�rgyat, �s a kutya jobbr�l megker�li a gazdit �s le�l a bal oldal�n.
Helyben marad�skor a gazda kiadja a parancsot "marad, ott" �s k�r�lbel�l 20 m�terre elt�volodik a le�ltetett kuty�t�l, amelynek az adott helyen kell maradnia, ameddig a b�r� utas�t�st nem ad a gazd�nak, hogy a kuty�hoz mehet.

A vizsga v�g�n a v�d� illetve fog�sk�zs�get pontozz�k. Ilyenkor egy "csib�sz" el�ugrik rejtekhely�r�l �s ingerli a kuty�t. A kutya fajt�j�t�l f�gg�en k�l�nb�z�k�ppen reag�l erre.
A kuty�knak t�madniuk, ugatniuk kell a csib�szre, de az �rz�-v�d� fajt�knak a kart is er�teljesen meg kell fogniuk. Mivel �ltal�ban t�bb kutya vizsg�zik egyszerre, ez�rt mindenkit megv�rnak, am�g v�geznek a feladatokkal, �s csak ezut�n hirdetnek eredm�nyt.

Az engedelmess�gi vizsg�k id�pontj�r�l �s helysz�n�r�l a kutyaiskol�kn�l kell �rdekl�dni.