Fontos �pol�si dolgok kutyatart�knak:

A farkaskarom elt�vol�t�sa

A kutya h�tuls� l�bainak bels� oldal�n tal�lhat� cs�kev�nyes ujjat h�vj�k farkaskaromnak, amely el�fordulhat kettes vagy h�rmas (�n. f�rt�s) elrendez�sben is. Ezeknek a cs�kev�nyes ujjaknak semmilyen szerep�k nincs az �llat �let�ben, s�t ink�bb g�tolj�k a mozg�sban, hiszen b�rhova beakadhatnak. A farkaskarom nem k�v�natos, k�nnyen s�r�l�seket okozhat kedvenc�nknek. Kiv�telt k�pez a briard fajta, melyn�l viszont a kett�s farkaskarom a fajtajelleg r�sze.

A szerencs�sebb kuty�k farkaskarom n�lk�l sz�letnek, azonban a t�bbs�gn�l megtal�lhat�ak. Egyes fajt�kn�l halmozottan fordulhatnak el�, m�sokn�l ritkas�gnak sz�m�t, ha a k�lyk�k farkaskarommal sz�letnek.

A meghagyott farkaskarmon a karom nem tud kopni, ez�rt gyakran t�ln�, bef�r�dik a b�rbe, ahol s�r�l�st, gyullad�st, v�g�l s�ntas�got is okozhat. Fut�s, j�t�k k�zben is beleakadhat n�v�nyekbe, ker�t�sbe, ez�ltal le is szakadhat, amely ijeszt� mennyis�g� v�rveszt�ssel is j�rhat.
Ez�rt javasolhat�, hogy m�g az �llat �jsz�l�tt kor�ban szakszer�en �llatorvos t�vol�tsa el ezt a nemk�v�natos "kin�v�st".
A beavatkoz�s ide�lis id�pontja az �llat 4-5 napos kora. Ilyenkor szinte minim�lis beavatkoz�ssal, az �llat sz�m�ra a lehet� legkevesebb kellemetlens�get okozva vehetj�k elej�t a k�s�bbi probl�m�knak.
Az �llatorvos egy tompa v�g� oll�val a b�r alatt 1-2 mm-rel lecs�pi a farkaskarmot. A seb legt�bbsz�r gyorsan, sz�v�dm�nymentesen gy�gyul.

A m�veletet term�szetesen az �llat id�sebb kor�ban is el lehet v�gezni, azonban az elj�r�s akkor m�r neh�zkesebb. �rz�stelen�t�st k�vet�en t�rt�nik a beavatkoz�s, amely ut�n term�szetszer�en nagyobb seb marad, mint az �jsz�l�tt korban elv�gzett farkaskarom elt�vol�t�s ut�n.

Sokszor csak akkor ker�l sor a farkaskarom elt�vol�t�s�ra, amikor valamilyen baleset k�vetkezt�ben a karom m�r f�lig leszakadt. Ezt megel�zend� minden gazda, aki �gy vesz mag�hoz k�ly�kkuty�t, hogy farkaskarma van, min�l fiatalabb korban v�geztesse el ezt az apr� beavatkoz�st!

Vannak olyan kotor�k fajt�k, melyekn�l az el�ls� l�bon n�v� cs�kev�nyes els� ujj is elt�vol�t�sra ker�l, mert ezek akad�lyozhatj�k az �llatot a mozg�s, a vad�szat sor�n. Ezt a beavatkoz�st is az �llatok p�r napos kor�ban c�lszer� elv�gezni.
Sok teny�szt� maga v�gzi a cs�kev�nyes ujjak elt�vol�t�s�t, de az esetleges komplik�ci�k miatt (v�rz�s) okosabb, ha minden esetben �llatorvosra b�zzuk ezt a m�veletet!
Ha m�r id�sebb a kuty�nk �s meg szeretn�nk k�m�lni a farkaskarom lev�tel�t�l, akkor rendszeresen v�gjuk rajta a karmot, �s id�nk�nt ellen�rizz�k, hogy nincs e rajta valamilyen s�r�l�s.

Id�s �llatok �pol�sa

Id�s kedvenceink k�l�nleges figyelmet �rdemelnek, amelyhez a k�vetkez�kben hasznos inform�ci�kat tal�lhatsz.
A kuty�kat 8-9 �ves korukt�l tekinthetj�k id�snek. �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy a kistest� kuty�k �lettartama hosszabb, mint a nagytest�ek�.
Fontos tudnod, hogy a korszer� �llatorvosi k�sz�tm�nyek �s a megfelel� t�pl�l�s meghosszabb�thatj�k kedvenced �let�t.

Az id�s�d� kuty�knak t�bb odafigyel�sre van sz�ks�g�k. L�t�suk, hall�suk megromolhat, t�bbet alszanak �s kevesebbet mozognak. A l�pcs�z�s id�sebb korban m�r neh�zs�geket okozhat. Az id�s kuty�knak is sz�ks�g�k van a mozg�sra, a helyes t�pl�l�sra �s a rendszeres sz�r�pol�sra, ak�rcsak fiatalabb t�rsaiknak. Ha fogazatuk m�r hi�nyos, �gyelni kell a t�pl�l�k halmaz�llapot�ra is.

Itt szeretn�nk felh�vni a figyelmet n�h�ny fontos dologra, hogy akt�v, �s eg�szs�ges lehessen kedvenc�nk id�sebb kor�ban is.

- A rendszeres �llatorvosi vizsg�lat elengedhetetlen az �llat eg�szs�g�nek �rdek�ben. Nagyon fontos, hogy az �llatorvosnak r�szletesen mes�lj�k el az esetleges t�neteket, panaszokat, ami nagyban el�seg�theti a pontos diagn�zis fel�ll�t�s�t.

- Az elh�z�s az egyik legnagyobb probl�ma id�s kuty�kn�l. A k�ros k�v�rs�g komoly eg�szs�g�gyi probl�m�kat is okozhat. A felesleges kil�k k�rosan hatnak a sz�vre, a t�d�re, az izmokra, a csontv�zra �s az immunrendszerre.

- A rendszeres, de m�rs�kelt mozg�s �s a helyes t�pl�l�s elengedhetetlen�l fontosak az otpim�lis tests�ly �s az eg�szs�g meg�rz�se szempontj�b�l.

- �z�letgyullad�s is gyakran jelentkezik id�s�d� �llatokn�l. Ilyenkor neh�zkess� v�lik a l�pcs�z�s, az ugr�s, a fut�s. Ha ezeket a t�neteket �szleled, azonnal fordulj �llatorvoshoz. Megfelel� kezel�ssel a betegs�g t�netei enyh�thet�k.

- A sz�vbetegs�gek is gyakoriak id�s�d� kuty�kn�l. Az els� t�netek: k�h�g�s �s szapora l�gz�s. Ha a betegs�get korai f�zis�ban diagnosztiz�lj�k, �s a kezel�st id�ben elkezdik a kutya teljesen norm�l �letet �lhet.

- Id�s korban egyes b�rprobl�m�k is el�j�nnek. A b�r ilyenkor gyakran sz�raz, korp�s esetleg sebeket is tal�lhatunk rajta. Vizsg�ljuk meg a b�rt nincs e rajta b�rkin�v�s (vadh�s) vagy daganat. Ha tal�lunk ilyet, rendszeresen ellen�rizz�k, �s ha n�veked�snek indul felt�tlen�l vigy�k el �llatorvoshoz.

- Ne f�rdess�k gyakran kedvenc�nket, mert akkor a b�r term�szetes v�d�r�teg�t is elt�vol�tjuk. Ha m�gis megf�rdetj�k csak speci�lis kuty�knak kifejlesztett samponnal tegy�k.

- A szemeket, k�l�n�sen ha v�lad�kozik, v�zzel vagy kamillate�val megnedves�tett vatt�val tisztogassuk meg.

- A f�lgyullad�s is okozhat vakar�z�st �s fejr�z�st. Ha ezeket a t�neteket �szlelj�k ki kell tisztitanunk a f�let. Az els� tiszt�t�st b�zzuk �llatorvosunkra, aki megmutatja, hogy hogyan tudjuk ezt a m�veletet otthon mi is elv�gezni.

- A fogak is rendszeres ellen�rz�st k�v�nnak. Ilyenkor lehet meg�llap�tani a fogak �s az �nyek elv�ltoz�sait. Egyes probl�m�k azonnali kezel�st ig�nyelnek. Sok id�s kuty�n�l m�r nem ritkas�g a hi�nyos fogazat sem.

- A karmokat is �polnunk kell ha a kevesebb mozg�s k�vetkezt�ben magukt�l nem kopnak rendesen. Az elhanyagolt karmok, s�ntas�got is okozhatnak.

A szabadban �l� kutya �pol�sa

A kis bels� t�r miatt �s egy�b okokb�l sokan a szabadban tartj�k kuty�jukat. Azokon a helyeken, ahol k�l�n�sen zord a t�l, fokozottan �vnunk kell kedvenceinket. Annak ellen�re, hogy a kutya a szabadban �l, meg kell akad�lyozni, hogy elb�kl�sszon. Erre k�v�l� megold�st biztos�t egy j�l meg�p�tett biztons�gos ker�t�s.

Kutyah�zak

T�len k�l�n�sen fontos, hogy a kuty�nak legyen egy k�nyelmes b�v�helye, ahol megsz�radhat, �tmelegedhet, illetve elb�jhat a h� �s a fagyos sz�l el�l. Egy takar�kkal, vagy szalm�val kib�lelt, kutyah�z kiv�l�an megfelel erre a c�lra. Fontos, hogy a kutyah�z bej�rata ne legyen sz�lir�nnyal szemben. N�h�nyan be is f�tik az �lat, ennek kivitelez�se azonban szakszer�en kell, hogy t�rt�njen. Elektromos f�t�testek, illetve h�sug�rz�k nem aj�nlottak erre a c�lra. A k�v�ncsi kuty�k ugyanis elr�ghatj�k az elektromos vezet�ket, ami balesetvesz�lyes.

A kutyah�z b�l�s�t id�r�l id�re cser�lni kell. A szalma gyakran s�ros lesz, a takar�k pedig nedvesek maradnak. Ezek s�lyos b�r �s l�gz�si probl�m�kat okozhatnak.

Sz�r�pol�s

A szabadban tartott kuty�k sz�re is �pol�st ig�nyel, ami els�sorban a sz�r rendszeres kikef�l�st jelenti. A r�vidsz�r� kuty�kat nem aj�nlatos kiz�r�lag a szabadban tartani, hiszen sz�r�k nem ny�jt megfelel� v�delmet a hideg ellen. A hossz� t�m�tt, s�r� bunda azonban kit�n� szigetel�st ny�jt az �llatoknak.

T�pl�l�s

A szabadban tartott kuty�knak, a hideg miatt, t�len t�bb energi�ra van sz�ks�g�k.
Ilyenkor energia kieg�sz�t�st kell adnunk �llatainknak, amit kiv�l� min�s�g� (magas energiatartalm�) t�ppal vagy a t�p mennyis�g�nek n�vel�s�vel �rhet�nk el.
A v�z szint�n nagyon fontos az �llat sz�m�ra. A h� �s j�g nem helyettes�thetik a friss vizet. T�len, a gondos gazdinak a vizet gyakran ellen�riznie kell, hogy nem fagyott-e meg.

Eg�szs�g

A t�li id�szakban az �llatok fog�konyabbak egyes betegs�gek ir�nt. �llatainkat folyamatosan figyelj�k, hogy ha megbetegszik hamar cselekedhess�nk.
Fagy�si s�r�l�sek p�ld�ul gyakorta el�fordulnak a t�li id�szakban, k�l�n�sen az elhagyott, gazd�tlan �llatokn�l.
Leggyakrabban a f�l- �s a farokv�gek illetve a talpak fagynak el. A s� �s m�s h�- �s j�golvaszt�sra alkalmazott vegyszerek szint�n k�rosak lehetnek az �llatoknak. Ezek az anyagok egyr�szt a �llatok talp�t marj�k ki, m�sr�szt a szervezet�kbe jutva pedig gyomor- �s nyel�cs� elv�ltoz�sokat okozhatnak.
A tart�s hidegnek kitett �llatokn�l a k�ros kih�l�s vesz�lye is fenn�ll.
A fagy�ll� folyad�kot t�vol kell tartani a kuty�kt�l, mert �des �ze miatt el�szeretettel issz�k meg, ami m�rgez� sz�mukra.

Kutyahideg ellen kutyacip�

K�sz�ts�nk kedvenc�nknek �lt�z�ket a hideg t�lre
A k�zter�leteket t�len a s�koss�g ellen vegyszerrel v�dik, erre a vil�gszerte is alkalmazott NaCl �s CaCl kever�keket alkalmazz�k, kedvez� olvaszt�hat�suk �s viszonylagos olcs�s�guk miatt. Ez nemcsak k�rnyezetv�delmi �s korr�zi�s szempontb�l t�madhat� elj�r�s, de a kedvenck�nt tartott �llatok testi �ps�g�t is vesz�lyezteti.

Ha leesik az els� h�
A kuty�k alapvet�en szeretik a havat.
A hull� h�ban �nfeledten j�tszanak. A k�zter�leten s�t�ltatott kedvencek l�bait t�len, a s�z�s miatt gyakran sebek �s mar�sok szeg�lyezik. Am�g nincs alternat�va, addig a s�sz�r�st, mint a jeges id�szakban egy sz�ks�ges rosszat �t kell v�szeln�nk nek�nk, �s kedvenc�nknek is.

Kutyapantall�, kutyapul�ver
A kereskedelmi forgalomban (az �llatos �zletekben) is kaphat� sz�mos fazonnyi kutyaruha �s kutyacip�, de h�zi m�dszerrel is sikeresen elk�sz�thet�ek az �llatv�delmi �lt�z�kek. Els�dleges szempont a trendi viselet mellett a tappancsok �s a f�z�s kutyatest v�delme.

1. kutyaruha: m�g haszn�lhat� ruhaanyagot (pamutot pl.) vagy v�zhatlan ork�nt m�retre szabunk, majd �sszevarrjuk beleb�j�s vagy gombos �lt�z�kk�. K�sz�thet�nk k�l�n csak hideg id�szakban v�d� pul�vert �s k�l�n es� - j�g - h� ellen haszn�lhat� ruh�csk�t is. A fazonnak �s a mint�nak csak a k�pzelet szab hat�rt.

2. kutyapantall�: haszn�lhat� alapanyag lehet gumi, nejlonb�l�s, b�r, v�szon. A kutya l�b�ra m�retezett cip�t szor�thatja f�z� vagy csat is. L�nyeges, hogy v�z�ll� legyen �s a s� se tudjon behatolni rajta. Ha a munk�latokban elakadtunk, kik�rhetj�k a helyi cip�szmester seg�t� v�lem�ny�t is.

Ha kedvenc�nket az utcai s�z�st�l vagy a t�li hidegt�l ilyenform�n v�deni tudjuk, akkor b�tran elmondhatjuk, hogy gondos gazdak�nt j� �llattart�k vagyunk, hiszen megakad�lyoztuk kedvenc�nk s�r�l�seinek kialakul�s�t. Az sem mell�kes, hogy a kutya is nagyobb �r�mmel v�g neki l�bv�d�vel a k�zter�letnek, hiszen gazd�ja r�v�n biztons�gban �rezheti mag�t.

�n is legyen �llatv�d�!

Seres Zolt�n
Orpheus �llatv�d� Egyes�let

www.zug.hu - �llatbar�t Web Kuck�
www.sinter.hu - �llatv�delmi Adatbank,
Ad� 1%: Orpheus Egyes�let - 18464654-1-06

Ingyenes �llatbar�t kiadv�nyok (k�peslap, plak�t, matrica) rendelhet�ek k�zepes m�ret� (b�lyeges) v�laszbor�t�k megk�ld�s�vel az Orpheus Egyes�let postac�m�r�l: 6701 Szeged, P.f.:929.

Sz�r�pol�s

A kuty�k �kess�ge a ragyog�, f�nyes sz�rbunda. A sz�r �llapota nagyon sok mindent el�rul a kuty�r�l. K�vetkeztethet�nk a kutya eg�szs�gi �llapot�ra, �polts�g�ra, de m�g azt is megtudhatjuk, hogy megfelel�en van-e t�pl�lva.

B�rmilyen t�pus� sz�re is van kuty�nknak, mindenf�lek�ppen rendszeres gondoz�st ig�nyel, tudni kell azonban, hogy milyet. B�rmily hihetetlen, m�g a kopasz kuty�k is adnak feladatot a kutyakozmetikusoknak. Az eg�szs�ges, helyesen t�pl�lt kutya sz�rzete d�s, csillog�, b�re pedig rugalmas. A k�ly�kkuty�k sz�re nem ig�nyel k�l�n �pol�st, b�rmilyen fajta legyen is, de a m�velethez nem �rt hozz�szoktatni, hogy a k�s�bbiekben ne kelljen k�zelharcot v�vni egy-egy kif�s�l�s alkalm�val.

A gondoz�s milyens�ge �s gyakoris�ga a kutya sz�rt�pus�t�l f�gg. A legkevesebb gond k�ts�gk�v�l a simasz�r� kuty�k sz�rzet�vel van. Az ilyen fajt�kat kutyasamponnal f�l�vente f�rdess�k meg. Puhasz�r� kef�vel, gumikef�vel vagy simogat� keszty�vel 1-2 hetente f�s�lj�k �t. A vedl�si id�szakban viszont naponta ak�r k�tszer is sz�ks�g lehet a kef�l�sre. A sz�r kikef�l�se ut�n a porszennyez�d�sek elt�vol�t�s�hoz haszn�ljunk enyh�n nedves puha pamut vagy b�rsonyanyagot, �s azzal sim�tsuk �t a sz�rzetet.

A sz�lk�s sz�r� fajt�k m�r t�bb gondoskod�st ig�nyelnek. A sz�lk�s sz�rt tulajdonk�ppen az aljsz�rzetb�l kiemelked� hosszabb sz�rsz�lak alkotj�k. A hetenk�nti kikef�l�s mellett rendszeres trimmel�sre is sz�ks�g van e sz�rt�pus rendben tart�s�hoz. A trimmel�st mindig b�zzuk szakemberre. Egyes sz�lk�s sz�r� fajt�kra jellemz� a szak�ll, mely k�l�n gondoz�st ig�nyel. Az eledelt�l �s az iv�v�zt�l a szak�ll sz�re gyakran szennyez�dik, illetve �sszecsom�sodik, ez�rt �tkez�s ut�n mindig tiszt�tsuk meg nedves ruh�val. A nagy ig�nybev�tel miatt gyakran t�redezik is, ez�rt sz�r�pol� olajjal (nercolaj, hajolaj) kezelj�k.

A zsin�ros sz�r� kuty�k sz�r�nek speci�lis �pol�sra van sz�ks�ge. Ilyen t�pus� sz�re van k�t n�pszer� magyar fajt�nak, a komondornak �s a pulinak. A sz�rt hagyhatjuk zsin�rosan, amit elegend� megfelel� kef�vel �polni. Szalagos sz�rzet is kialakulhat, melyet rendszeres felt�p�ssel rendezhet�nk. Enn�l a m�veletn�l fontos, hogy a tincsek v�g�t �vatosan h�zzuk k�tfel� eg�szen a b�rig, vigy�zva annak �ps�g�re. A t�p�st addig folytassuk, am�g ujjnyi vastags�g� tincseket nem kapunk.
A zsin�ros sz�r hajlamos a nemezesed�sre, melynek gondoz�sa k�l�n�sen nagy odafigyel�st ig�nyel. Ki nem l�tott m�r �sszeragadt sz�r� pulit? Az ilyen �llat sajn�latra m�lt� k�pet mutat, amit a gazd�j�nak k�sz�nhet. Sz�r�pol�s hi�ny�ban k�nnyen v�lhat ez a sz�rt�pus nemezess�, mely a kuty�nak �polatlan, elhanyagolt k�ls�t k�lcs�n�z. A gondozatlan, nemezes sz�r eg�szs�g�gyi probl�m�kat is okozhat. Ez azonban nem k�vetkezik be, ha odafigyel�nk kuty�nk sz�rzet�re. Ha m�r a sz�r kezd nemezess� v�lni, oll�val kell sz�tv�gni az �sszeragadt tincseket. A f�rdet�s is el�seg�theti a nem k�v�nt folyamatot, �gy ezeket a fajt�kat csak ritk�n f�rdess�k.

A hossz� sz�r� kuty�k sz�rzet�nek �pol�sa ig�nyli a legt�bb gondoskod�st. Ilyen fajt�t csak az v�lasszon mag�nak, aki v�llalja a rendszeres sz�r�pol�ssal j�r� minden gondot, mely a munka �s kiad�s mellett bizony rengeteg id�t is k�vetel.
Naponta megfelel� kef�vel f�s�lj�k �t �s vizsg�ljuk meg a bund�t, hogy nem akadt-e bele valamilyen sz�r�s, ragad�s n�v�ny. A f�l m�g�tti puha sz�rt naponta f�s�lj�k �t, nehogy �sszeragadjon. Ha m�r �sszecsom�sodott, speci�lis bont�f�s�vel tudjuk a csom�kat kibontani. A f�s�l�s el�tti hint�poroz�ssal megakad�lyozhatjuk a sz�rsz�lak �sszetapad�s�t. A bont�s megk�nny�t�s�re m�r �gynevezett bont� spay-ket is lehet kapni a szakboltokban.

V�g�l a kopasz kuty�kat se hagyjuk ki a sorb�l, amelyekn�l ink�bb b�r�pol�sr�l besz�lhet�nk sz�r�pol�s helyett, b�r n�mely fajt�n�l a fejtet�n �s a farokv�gen tal�lhat� sz�rzet. Ezekn�l a kuty�kn�l fontos a b�r megfelel� kr�mmel val� t�pl�l�sa, mely megakad�lyozza a b�r kisz�rad�st. Ne feledj�k, a kopasz kuty�n�l a sz�rzet v�d� szerep�re nem sz�m�thatunk az id�j�r�s viszontags�gaival szemben, �gy k�l�n�sen figyelj�nk r�juk sz�ls�s�ges id�j�r�s (t�z� nap, fagy) eset�n.

  A kutya f�rdet�se

A t�lz�sba vitt f�rdet�s nem tesz j�t n�gyl�b� kedvenc�nknek
Az egyetlen alkalom, amikor t�nyleg meg kell mosni kuty�nkat: ha koszos. Ha t�l sokszor f�rdetj�k, megfosztjuk b�r�t a term�szetes olajokt�l. Csak akkor mosdassuk meg, ha a h�m�rs�klet kell�en magas, vagy ha z�rt helyis�gben tudjuk azt elv�gezni, k�l�nben kedvenc�nk megf�zhat. Kiz�r�lag olyan term�ket haszn�ljunk, amit kuty�k sz�m�ra fejlesztettek. Jobb, ha a fej�nkben meg se fordul, a h�ztart�si mos�szer vagy fert�tlen�t� gondolata, mert az kimarja a kutya b�r�t.

F�rdet�s el�tt gy�jts�nk �ssze minden sz�ks�ges sz�p�t� eszk�zt, mert kuty�nk biztos, hogy k�zben t�bbsz�r is sz�kni pr�b�l. M�g a leg�gyesebbeknek sem fog menni egyszerre a kutya k�dban tart�sa �s az eszk�z�k �sszeszed�se. Hozz l�tre egy f�rdet�- �s sz�r�t�helyis�get, ami azt jelenti, hogy minden �rt�kes �s nem v�z�ll� dolgot pakolj el! Ezek helyett rakd ki a sz�ks�ges �pol� felszerel�st!

A f�rd�snek akkor van igaz�n �rtelme, ha a kutya k�rnyezet�t is kitakar�tjuk. Ragadjuk meg az alkalmat: mossuk meg j�t�kait, �s pucoljuk ki a kosar�t!

Az alapok
A kutya f�rdet�se kaotikus k�r�lm�nyekhez vezethet, ez�rt meleg id�ben legjobb, ha kint a szabadban v�gezz�k e nemes feladatot. V�gy magadhoz egy d�zs�t vagy egy babak�dat, ut�bbit f�lig telve langyos v�zzel! Mindig legyen b�ven v�ztartal�k az alapos �bl�t�shez.

Haszn�lj speci�lis kutyasampont, vagy olyan szert, amit az �llatorvos javasol! A flakonon l�v� feliratot tanulm�nyozd �t �s k�sz�ts ki egy r�gi, de tiszta t�r�lk�z�t. K�nnyebben eloszlik a bund�n a sampon, ha egy nagyobb flakonban felh�g�tod �s ezt �nt�d r�. Fajt�t�l f�gg�en sz�ks�g lehet hajsz�r�t�ra is.

Ha mindennel el�k�sz�lt�l, akkor �vatosan emeld fel a kuty�d (ha termetes a kedvenc, akkor valakinek a seg�ts�g�vel) �s tedd be a k�dba! Egy tiszta �veg vagy b�gre seg�ts�g�vel �nt�zd a sz�r�t! Kezdd az �t�ztat�st a nyakn�l, majd onnan haladj h�tra �s lefel�, a fej�t hagyd a v�g�re!

Vidd fel a sampont a kutya bund�j�ra, majd alaposan d�rzs�ld be, hogy az aljsz�rzetet is kitiszt�tsa! A fej�t a samponoz�sn�l is hagyd a v�g�re, �s �gyelj arra, hogy ne menjen a kutya szem�be a szer! Ha kell�en �td�rzs�lted a bund�j�t, akkor a b�gre seg�ts�g�vel langyos v�zzel kezdd el le�bl�teni! Ez a munka t�relmet ig�nyel, mert sok�ig kell �bl�getni, hogy a sampon teljesen kimenjen a sz�rzetb�l.

A kutya els� reakci�ja, ha v�gre kiszabadul a k�db�l, hogy mindent �sszesz�r�zve �s -vizezve kir�zza mag�t. A k�rnyezet takar�t�sa nagyr�szt a kir�z�s okozta "k�rok" elt�ntet�s�b�l �ll. Annyi el�nye viszont van a dolognak, hogy a kutya a v�z nagy r�sz�t�l megszabadul, �gy kevesebb munk�d lesz a t�r�lget�ssel. Ha a t�r�lk�z�vel is v�gig d�rzs�lted, akkor j�het alacsony h�fokon a hajsz�r�t�. A sz�r�t�st felgyors�thatja, ha k�zben folyamatosan f�s�l�d n�gyl�b� kedvenced bund�j�t.

A hossz� �s a r�vid sz�rzet
A k�tf�le sz�rzet m�s-m�s �pol�st ig�nyel. A r�vid sz�r� kuty�kat - a tisztas�g fok�t�l f�gg�en - el�g hetente egyszer kikef�lni. Ehhez a sz�rzethez haszn�ljunk f�s�t �s puha sz�l� kef�t, amelyek j�, ha kuty�d kiz�r�lagos tulajdon�t k�pezik, azaz ne f�s�lj vele m�s �llatot!

Egy nagyobbacska kuty�t c�lszer� asztalra �ll�tani valahol a szabadban, m�g a kisebbeket ak�r �l�nkben is f�s�lhetj�k. T�vol�tsd el a t�redezett, �sszegubancol�dott sz�rt egy f�s� seg�ts�g�vel a kutya nyak�t�l kezdve a l�bai fel�! K�l�n figyelmet szentelj a nyak vastag sz�rzet�nek (pl. labradorok eset�n). A f�s�l�s ut�n a puha sz�l� kef�vel t�vol�thatod el a kihullott sz�rt.

A hossz� sz�r� kuty�kn�l hasonl� a folyamat, b�r n�luk ezt hetente t�bbsz�r kell megism�telni. A legjobb, ha hetente k�tszer-h�romszor r�vid id�t sz�nsz arra, hogy �tf�s�ld hossz� sz�r� kuty�dat, k�l�nben csom�kba �llhat �ssze a sz�re. Ebben az esetben se haszn�ld a felszerel�st m�s kuty�khoz! A kif�s�l�s ugyan�gy a nyakt�l induljon a l�bak fel� haladva. Ha kedvenced bund�ja vastag, akkor emelgesd fel a fed�sz�rt �s az alul meglapul� sz�rt �s f�s�ld ki, s�t kezdd ezzel. Akkor k�sz�lsz el, ha v�gig tudod h�zni a f�s�t an�lk�l, hogy megakadna. C�lszer� ezzel egy id�ben ellen�rizni azt, hogy a kutya b�re eg�szs�ges-e: gy�z�dj meg arr�l, hogy nincsenek fel�leti s�r�l�sek, horzsol�sok, �l�sk�d�k, dudorok �s ki�t�sek!

Kutyameleg!

A ny�r a sz�rakoz�s� �s a pihen�s�. Mit tehet�nk az�rt, hogy n�gyl�b� kedvenc�nk sz�m�ra is �lvezetes legyen ez az �vszak? A k�nikula vesz�lyeir�l �s a h�s�g okozta probl�m�k megel�z�s�r�l olvashattok a h�nap t�m�j�ban.

Mit tegy�k, hogy kedvenc�nk jobban viselje a h�s�get?

A v�z elengedhetetlen ahhoz, hogy kedvenc�nk a �tv�szelje a h�s�get. Iv�ed�ny�ben mindig legyen friss, tiszta v�z. Ha utazni indultok, akkor se feledkezzetek meg t�lk�j�r�l �s egy �veg v�zr�l! A v�z m�sik funkci�ja a k�ls� leh�t�s, de ezzel nagyon cs�nj�n kell b�nni. Nagy melegben �llatunkat langyos v�zzel lelocsolhatjuk. Soha nem spriccelj�nk r� j�ghideg vizet, mert kering�se �sszeomolhat. A locsol�st a l�b�n�l kezdj�k �s fokozatosan haladjunk felfel�. �gyelj�nk arra, hogy a f�l�be �s a szem�be ne menjen v�z! Nagyon sok kutya szeret �szni. Vigy�k magunkkal, ha v�z k�zelben j�runk. Term�szetesen tartsuk be az eg�szs�g�gyi el��r�sokat!

Sz�mtalan esetben el�fordul, hogy a kuty�k az�rt kapnak h�gut�t, mert a t�z� napon l�v� j�rm�ben hagyja felel�tlen gazd�ja. Az aut�ban nagyon r�vid id� alatt 40 fok f�l� sz�khet a h�m�rs�klet, ez�rt soha ne hagyjuk �llatunkat ny�ron a kocsiban! A leh�zott ablak sem fogja l�nyegesen lejjebb vinni a h�m�rs�kletet. Utaz�shoz a reggeli �s az esti id�pontok c�lszer�ek. Az ablak leh�z�sa menetk�zben �tmenetileg j� megold�s lehet, de soha ne h�zzuk le annyira, hogy a kutya ki tudja dugni a fej�t. A menetsz�lt�l k�nnyen k�t�h�rtya-gyullad�st kaphat kedvenc�nk, �gy az erre hajlamos egyedekn�l ink�bb haszn�ljuk a szell�z� berendez�st.

Egy forr� ny�ri nap kiv�l� alkalom a piknikez�sre vagy kerti partira. A t�rsas�got kedvel� kuty�kn�l egy kerti mulats�g nem lesz nagy gond. �k ugyanis el�bb-ut�bb a k�z�ppontba ker�lnek �s ett�l teljes lesz a boldogs�g. A f�l�nkebb, visszah�z�d� kuty�k sz�m�ra biztos�tsunk egy nyugodt, csendes, f�lrees� helyet. Esetleg k�rj�nk meg valakit, akiben b�zunk, hogy arra az est�re v�llalja el a pesztonka szerep�t. Egyre gyakoribb manaps�g mag�nrendezv�nyeken a t�zij�t�k. Ez az, amit�l az �llatok nagy r�sze hal�lra r�m�l, s�t ha teheti megsz�kik. Sz�val, ezt a fajta programot ink�bb felejts�k el, ha �llatunk van.

Mi sz�vesen s�tk�rez�nk a napon, de kedvenc�nk k�zben t�lhev�lhet �s rosszul lehet a nagy melegt�l. Kuty�nk sz�m�ra az egyetlen m�d, hogy leh�lj�n, a liheg�s. Ez�rt biztos�tsunk sz�m�ra �rny�kot, megfelel� pihen�helyet �s elegend� vizet. Tart�zkodjunk att�l, hogy �llatunkkal a perzsel� napon s�t�ljunk vagy j�tsszunk. A d�l k�r�li id�pontok helyett v�lasszuk ink�bb a kora reggeli vagy az esti �r�kat a j�t�khoz. Napk�zben sokat seg�thet, ha a lak�s legh�v�sebb hidegpadl�s r�sz�n biztos�tunk helyet kedvenc�nknek. A kertben keress�nk egy olyan �rny�kos, j�l szell�z� ter�letet, ahol beton vagy m�s hidegpadl� van. Locsoljuk meg a ter�letet �s hagyjuk megszikkadni. Ezut�n n�gyl�b� kedvenc�nk k�nyelmesen elny�lhat a h�s fel�leten. Felf�z�sra hajlamos kuty�n�l mell�zz�k a hideg fekv�helyeket, de legal�bbis tegy�nk al� v�kony rongyot. Minden "leh�t�ses m�dszern�l" alapelv a fokozatoss�g: kedvenc�nk szervezet�nek hozz� kell szoknia a h�m�rs�klet-k�l�nbs�ghez.

Ha otthonunkban vagy aut�nkban l�gkondicion�l� van, �gyelj�nk arra, hogy a be�ll�tott h�m�rs�klet ne k�l�nb�zz�n drasztikusan a k�ls� h�m�rs�klett�l. Ugyan�gy, ahogy az emberek, az �llatok is meg tudnak f�zni, ha hirtelen v�ltozik a h�m�rs�klet. A ventill�torok sem igaz�n el�ny�sek abban a helyis�gben, ahol �llatunk tart�zkodik, hiszen a huzatt�l szem�k �s f�l�k is begyulladhat.

Kutyatart�k bizony�ra t�bbsz�r megfigyelt�k, hogy n�gyl�b� kedvenc�k els� k�t l�b�t haszn�lva, iszonyatos vehemenci�val elkezdi kaparni a maga alatt l�v� f�ldet, csemp�t, betont, stb. Ha melege van, a kutya �szt�nszer�en kaparja a maga alatt l�v� f�ldet, ugyanis a term�szetben a m�lyebben fekv� f�ldr�teg h�v�sebb. Ha kikaparja teh�t a f�ldet, akkor h�v�sebb fekv�helyet biztos�that mag�nak, egy�ttal mi is vegy�k �szre, hogy nem esik j�l neki a meleg �s tegy�k meg a sz�ks�ges �vint�zked�seket.

Kedvenced bund�ja v�delmet ny�jt a napsugarak ellen, de a sz�r n�lk�li r�szek - �gy az orr �s a f�l - k�nnyen le�ghet. A vil�gos b�r�, a v�kony bund�j� �s a frissen ny�rt sz�rzet� �llatok vannak legink�bb kit�ve a le�g�s vesz�ly�nek. K�rdezd meg �llatorvosodat azzal kapcsolatban, hogy milyen m�dszerekkel v�dheted az �rz�keny ter�leteket! A hossz� f�l� fajt�kn�l ny�ron nagyon gyakori a f�lgyullad�s, mert hall�szerve nem tud kell�en szell�zni a p�r�s, meleg leveg�ben. Valamivel gyakrabban kell tiszt�tani, az �zletekben kaphat� f�ltiszt�t� folyad�kkal, �s rendszeresen el kell t�vol�tani a f�lt�b�l a sz�rt, mert az akad�lyozza a szell�z�st.

Ny�ron hajlamosak vagyunk arra, hogy az otthon biztons�g�t kev�sb� vegy�k komolyan. A nyitva hagyott ablakokba tegy�nk korl�tot vagy h�l�t, hogy kedvenc�nk m�g v�letlen�l se pottyanjon ki. A kerti kaput se felejts�k el bez�rni magunk m�g�tt, mert higgy�tek el, kuty�tok meg fogja ragadni az alkalmat, hogy vil�got l�sson. Biztos, ami biztos, kuty�nkon legyen nyak�rv �s egy kis t�bla a nev�vel �s telefonsz�munkkal.

A rendszeres f�regtelen�t�s mellett, ny�ron fokozottan �gyelj�nk a bolh�kra �s a kullancsokra ugyanis a meleg id� kedvez szaporod�suknak �s a fejl�d�s�knek. Az �llatorvos bizonyosan tud majd tan�csokkal szolg�lni a megel�z�st illet�en. A m�hcs�p�sek is gyakoriak ilyenkor. Mit kell tennie egy j� gazd�nak, ha �llat�t megcs�pi egy m�h? Amennyiben a full�nkhoz hozz�f�r�nk, fert�tlen�tett csipesszel �vatosan t�vol�tsuk el. Ha nem, akkor forduljunk miel�bb �llatorvoshoz! Tegy�nk egy j�ggel teli zacsk�t a duzzanatra �s kis ideig tartsuk rajta, majd vegy�k el. Ezt addig ism�telj�k, am�g lelohad a duzzanat. K�zben gondoskodjunk arr�l, hogy az �llat k�nyelmesen fek�dj�n, am�g jobban lesz. Ha lenyelte a m�hecsk�t azonnal vigy�k �llatorvoshoz, mert a duzzad�s ak�r a l�gz�st is akad�lyozhatja.

Tartsuk nyitva a szem�nket, hogy a vesz�lyekb�l ne legyen baj! Vigy�zzunk kedvenc�nkre - egy kis odafigyel�ssel a ny�r sz�mukra is kellemes lehet.

Az illusztr�ci�ban ICH Karvin Basic Instinct k�pei l�that�k