T�li vesz�lyek

A t�len is kint tartott h�zi kedvenceket k�l�n�sen nagy figyelemmel kell ell�tnunk. Nagyon fontos, hogy sz�raz, meleg kuck�t biztos�tsunk nekik, hiszen ennek hi�ny�ban eg�szs�g�gyi probl�m�k jelentkezhetnek a hideg id�j�r�s k�vetkezm�nyek�nt.
Egy felel�s �llattart�nak mondani sem kell, hogy a kutya- �s macskah�zat szalm�val, vagy valamilyen j� szigetel�k�pess�g� anyaggal b�lelje ki, �s a bej�rathoz er�s�tsen valamilyen sz�lfog� anyagot. Ezek a gondoskod� m�veletek sokszor az �llat �let�t menthetik meg. Ilyenkor l�thatja a gazdi, hogy milyen fontos a kedvenc m�ret�hez megfelel� h�znagys�g, hiszen ha az ar�ny ide�lis, az �llat teljesen be tudja "f�teni" �jszak�ra a fekhely�t. Nem kell teh�t agg�dnunk! Ha kedvenc�nknek megfelel� fel�p�t�s� a bund�ja �s a tart�si k�r�lm�nyek is megfelel�ek, remek�l �rzi majd mag�t a hely�n, m�g akkor is, ha kem�ny fagyok vannak.
M�s a helyzet, ha az �llat valamilyen betegs�gben szenved. Hideg id�ben gyakorta fordul el� megh�l�s, mely a fels� l�gutak hurutj�ban nyilv�nul meg, �s �ltal�ban l�zzal is j�r.
Ilyenkor a meleg a gy�gyul�s szempontj�b�l kulcsfontoss�g� lehet, ez�rt ha megoldhat�, akkor f�t�tt helyen - ak�r a gar�zs is megfelel� - helyezz�k el az �llatot, am�g fel nem �p�l.

Hideg id�ben a kedvencek helyes t�pl�l�s�ra is oda kell figyelni. Ilyenkor a testh�m�rs�klet�k fenntart�s�hoz t�bb energi�ra van sz�ks�g�k, ez�rt t�bb, vagy magasabb energiatartalm� kutyat�ppal etess�k kedvenceinket. Ha h�zi kosztot kapnak, akkor pedig pr�b�ljunk a megszokottn�l t�pl�l�bb, mennyis�gileg is t�bb eledelt adni az �llatoknak.
A kertben tartott h�zi kedvencekn�l arr�l sem szabad megfeledkezni, hogy t�len az �llatok vize hamar megfagy. S�r�n ellen�rizz�k, �s ha kell, cser�lj�k!

Hideg, havas id�ben nem �rt, ha kedvenc�nket id�nk�nt �tvizsg�ljuk. Kiemelten figyelj�nk a tappancsokra. A kutya tappancsa nem szereti a s�t! Sajnos m�g napjainkban is igen elterjedt fagy�s- �s cs�sz�sg�tl� a s�. T�li latyakos id�szakban sokszor l�thatunk s�nt�t�, talpukat nyalogat� kuty�kat az utc�n. Ennek oka, hogy a s� kimarja a kuty�k �rz�keny talpp�rn�j�nak b�r�t, amely kisebesedve, kirepedezve komoly f�jdalmakat okozhat az �llatnak.
A kerten bel�l, ha lehets�ges, haszn�ljunk homokot a cs�sz�s megakad�lyoz�s�ra, de ha k�nytelenek vagyunk kivinni az �llatot az utc�ra kenj�k be a talp�t valamilyen v�d�kr�mmel. Ilyen kr�met az �llatpatik�kban lehet kapni, de a vazelin is megteszi. Ha haza�rt�nk, langyos vizes ruh�val t�r�lj�k �t a l�bakat �s az alhasi t�j�kot, amelyekkel �rintkezett a h�l�.

A zord hidegben f�leg a felel�tlen gazd�k �ltal eltasz�tott k�bor kuty�k, de n�ha a hosszabb id�re elsz�k�tt, vagy mostoha k�r�lm�nyek k�z�tt tartott kedvencek is k�l�nb�z� fok� fagy�si s�r�l�seket szenvedhetnek.
A t�ls�gosan hideg, nedves �s szeles id�ben az �llati szervezet h�szab�lyoz�sa felborulhat. Ilyenkor az �llat h�lead�sa olyan m�rt�k� lehet, hogy bek�vetkezhet a test �ltal�nos leh�l�se.
Ennek jelek�nt az �llat test�nek bels� h�m�rs�klete lecs�kken, ami az �letjelens�gek cs�kken�s�vel, extr�m esetekben pedig a megsz�n�s�kkel j�rhat.
A hideg id� helyi kedvez�tlen hat�sa leggyakrabban a nagy h�vesztes�gnek kitett, ki�ll� testr�szek (orr, f�l, farok) fagy�s�t okozza.
A hidegnek kitett testr�szekben el�sz�r a v�rkering�s lelassul, a b�r kipirul, szederjess� v�lik, majd enyh�n megduzzad, ezt nevezik els�fok� fagy�si s�r�l�snek. Ha a duzzanat n�vekszik �s a b�r�n sav�val telt h�lyagok keletkeznek, akkor besz�l�nk m�sodfok� fagy�sr�l. A fagy�s legs�lyosabb form�j�n�l, a harmadfok� fagy�si s�r�l�sn�l az �rintett b�rfel�let el�szk�s�dik �s elhal. Nagyon fontos, hogy a fagyott testr�szt nem szabad hirtelen felmeleg�teni! Els�fok� fagy�sn�l, amennyiben h�lyagok m�g nincsenek(!), els�seg�ly c�lj�b�l puha ruh�val enyh�n d�rzs�lj�k a b�rfel�letet. Fagy�si s�r�l�sn�l minden esetben miel�bb forduljunk �llatorvoshoz.

T�len nemcsak a hideg id� vesz�lyeztetheti kedvenceinket. Nagyon �vatosan kell b�nnunk p�ld�ul a fagy�ll� folyad�kkal is. A fagy�ll� folyad�k (amely etil�n-glikolt tartalmaz) nem k�r�ltekint� cser�jekor kedvenceink hozz�juthatnak ehhez az �desk�s �z�, m�rgez� folyad�khoz. B�r a macsk�k �rz�kenyebben reag�lnak az etil�n-glikol m�rgez�sre, mint a kuty�k, mindk�t fajn�l s�lyos t�netek jelentkezhetnek, �s ak�r elhull�s is bek�vetkezhet.
A m�rgez�s t�netei az elfogyasztott mennyis�gt�l f�gg�en m�r 1-2 �r�n bel�l jelentkezhetnek. A ny�lz�s, h�ny�s, b�gyadts�g, d�l�ng�l�s, tudatzavar, majd pedig a s�lyos vesek�rosod�s mind a m�rgez�s velej�r�i lehetnek.
Mint minden m�rgez�sn�l, az etil�n-glikol m�rgez�sn�l is nagyon fontos a korai felismer�s. Ahogy �szrevessz�k, vagy gyan�tjuk, hogy kedvenc�nk fagy�ll� folyad�kot ivott, miel�bb forduljunk �llatorvoshoz, aki a megfelel� ellenszer alkalmaz�s�val idej�ben v�gzett beavatkoz�s eset�n megmentheti �llatunkat.

�j kutya a h�zn�l

A t�rs�llattart�s n�pszer�s�ge m�g napjainkban is egyre n�vekszik. Egyre t�bb ritka �s egzotikus �llatfajt is tartanak kedvenck�nt, azonban a kutya ir�nti lelkesed�s m�g mindig a legkimagasl�bb. Intelligenci�juk, alkalmazkod�k�pess�g�k, j�t�koss�gok r�v�n a kuty�k m�lt�n v�lhatnak a csal�dok teljes jog� tagjaiv�, vagy egy mag�nyosan �l� ember h� t�rs�v�.

Sz�mos kutat�s h�vja fel a figyelmet arra, hogy milyen j�t�kony hat�sai lehetnek a t�rs�llattart�snak. Egyes betegs�gek, f�k�nt pszichi�triai probl�m�k kezel�s�ben vagy a sz�v �s �rrendszeri betegs�gek javul�s�ban is nagy szerepe lehet a t�rsk�nt tartott �llatoknak, illetve a n�lunk m�g csak ritk�n alkalmazott �llatter�pi�nak.
A ter�pi�ban bet�lt�tt j�t�kony szerep�k�n t�l szeretn�nk a kuty�k gyerekekre �s csal�djaikra kifejtett hat�sait ismertetni.

A gyerekek eredend�en szeretik az �llatokat. Csak nagyon ritk�n fordul el�, hogy a kisgyerek nem vonz�dik az �llatokhoz, ami m�g�tt gyakran nevel�si probl�ma �ll.
Mivel a legt�bb gyerek v�gyik saj�t kedvencre �s ennek sokszor hangot is ad, ez�rt a sz�l�k, rem�nykedve abban, hogy a kiskutya j� hat�ssal lesz gyermek�k fejl�d�s�re, beszerzik a k�rt k�ly�kkuty�t. Kimutatt�k, hogy a h�zi kedvencek ir�nt a 8-12 �ves koroszt�ly �rdekl�dik legink�bb. Ennek ismeret�ben kutat�k vizsg�ltak kutyatart�, illetve kuty�t nem tart� csal�dokat, a kutya csal�dhoz ker�l�s�nek els� �v�ben.

�me az eredm�ny:

Azok a sz�l�k, akik kiskuty�t vettek gyerekeiknek, az esetek fel�ben kor�bban is kutyatart�k voltak. Azok a sz�l�k, akik nem vettek kuty�t a gyerekeknek, kev�s kiv�telt�l eltekintve kor�bban sem tartottak kuty�t.
Azok a gyerekek, akik kaptak kuty�t, az �llat �rkez�se el�tt sokkal jobban viselkedtek, egy�ttm�k�d�bbek voltak, mint azok a gyerekek, akik nem kaptak kuty�t. A kutyatart� csal�dok az els� egy h�napban t�bb szabadid�s programban vettek r�szt, mint azel�tt. Az els� f�l �vben az �jdons�lt kis gazdikat s�r�bben l�togatt�k bar�taik, mint azokat a gyerekeket, akiknek nem voltak kedvenceik. A kutya 6 h�napos kora ut�n azonban m�r nem volt �szrevehet� ez a k�l�nbs�g.
A gyerekek kuty�hoz val� ragaszkod�sa a vizsg�lt �v folyam�n egyre n�tt, amihez hozz�j�rult, hogy egyre t�bb id�t t�lt�ttek kedvenc�kkel, viszont a csal�d m�s tagjaival kevesebbet.

�sszess�g�ben meg�llap�that�, hogy a gyerekek kuty�hoz f�z�d� er�s k�t�d�se pozit�v hat�ssal van a viselked�s�kre. Ahhoz, hogy a gyerekek igazi gazdikk� v�ljanak, ki kell, hogy alakuljon benn�k a tudatos, felel�ss�gteljes, kedvenc�k fel� ir�nyul� gondoskod�s, ami az �llattart�shoz n�lk�l�zhetetlen.

K�ly�k j�tsz�csoportok

A kiskutya k�t-h�rom h�napos korban tanulja meg a fajt�rsakkal �s az emberrel val� helyes viselked�s szab�lyait, ez�rt nagyon fontos, hogy ebben az id�szakban lehet�s�g�k ny�ljon ezek elsaj�t�t�s�ra.
A k�lyk�knek a j�t�k sor�n fejl�dik izomzatuk �s �gy szereznek tapasztalatot a k�l�nb�z� harcm�dozatokr�l is. A j�t�k seg�ti az emberrel val� helyes viselked�si norm�k �s az ide�lis kutya-gazda kapcsolat kialakul�s�t, valamint fontos r�sz�t k�pezi tanul�si folyamatoknak is.

R�gebben az volt a szeml�let, hogy a k�lyk�t ne vigy�k utc�ra, �s ne �rintkezzen m�s kuty�kkal 3-4 h�napos kor�ig. Ma m�r ez nem teljesen igaz �gy.
Az �llateg�szs�g�gyi szempontok persze tov�bbra is nagyon fontosak. Ahhoz, hogy a k�lyk�ket j�tsz� csoportba vihess�k, koruknak megfelel�en rendelkezni�k kell az alapvet� v�d�olt�sokkal, �s f�regtelen�teni is kell �ket. Az ezekr�l sz�l� igazol�sokat a kutyaiskol�kban minden esetben be kell mutatni a beiratkoz�sn�l.

K�ly�ktal�lkoz�kat egyre t�bb kutyaiskol�ban szerveznek a 6 �s 16. hetes kor k�z�tti k�lyk�knek. L�nyege, hogy hasonl� kor� k�ly�kkuty�k �s gazd�ik tal�lkoznak szakember (kutyakik�pz�) jelenl�t�ben. C�lja, hogy a k�lyk�k egym�ssal �s emberekkel val� ide�lis kapcsolata kialakuljon, valamint a k�lyk�k jelleme j� ir�nyban fejl�dj�n.
Ebben a korban a nevel�s abb�l �ll, hogy a nemk�v�natos viselked�sform�kat megakad�lyozzuk. Ehhez fel kell ismerni a k�ly�k jelz�seit, �s megfelel� m�don kell r� reag�lnunk. A k�lyk�k ebben a korban nagyon fog�konyak, k�nnyen tanulnak. Ilyenkor m�g nem k�s� a helyes nevel�si elveket elsaj�t�tanunk. T�bbek k�z�tt ebben is tudnak seg�teni a kik�pz�k a gazdiknak.

�ltal�ban hetente egy alkalommal szerveznek tal�lkoz�t a nagyj�b�l egyforma kor� �s fel�p�t�s� k�lyk�knek. A foglalkoz�s id�tartama egy, m�sf�l �ra. Egyszerre 6-8 k�ly�k �s gazd�ja, valamint egy csoportvezet� vesz r�szt a foglakoz�sokon.

A kutyaiskol�kban megfelel� terep �ll rendelkez�sre a k�ly�ktal�lkoz�khoz. A programhoz k�l�nb�z�, m�r j�l bev�lt k�szs�gfejleszt� j�t�kokkal k�sz�lnek a szakemberek, amelyek r�gt�n felkeltik a k�ly�kkuty�k �rdekl�d�s�t. A k�lyk�k szabadon j�tszhatnak, a tal�lkoz� l�gk�re nagyon bar�ts�gos �s nyitott. A k�lyk�ket semmire sem k�nyszer�tik, azt tehetik, amihez kedv�k van. A gazdik is akt�v r�sztvev�i a programnak, seg�tik a k�lyk�k j�t�k�t, ir�nyt mutatnak nekik.
Az ilyen tal�lkoz�k nem csak a kuty�knak, hanem a gazdiknak is kellemes �s hasznos kikapcsol�d�st jelentenek. Mik�zben a kuty�k �nfeledten j�tszadoznak, a gazdik meg tudj�k besz�lni aktu�lis "kuty�s" probl�m�ikat, megismerkedhetnek egym�ssal.

A kuty�knak a k�s�bbiekben is sz�ks�g�k van arra, hogy tal�lkozzanak fajt�rsaikkal. Ha a gazdik vagy f�k�nt kuty�ik megszerett�k a tal�lkoz�k hangulat�t, a k�s�bbiekben is lehet�s�g ny�lik a kutyaiskol�kban k�l�nb�z� csoportokhoz csatlakozni.

K�ly�kfoglalkoz�sokra t�bbek k�z�tt a Top Mancs Kutyaiskol�ban (Buda�rs) lehet jelentkezni.

A kuty�k k�rnyezete �s ing�s�gai

A k�rnyezet v�ltozatoss�ga a lak�sban tartott kuty�n�l csak azzal n�velhet�, hogy t�bb id�t t�lt�nk vele egy�tt. A s�t�ltat�sn�l pr�b�ljunk kialak�tani t�bb �tvonalat is, amit v�ltogatni lehet. Nem el�g az, ha a legk�zelebbi kutyas�t�lt�ig (ne adj'isten a h�z el�) �t percre levissz�k kedvenc�nket. Pr�b�ljunk olyan helyre j�rni, ahol m�s kuty�k is vannak, �gy k�nnyed�n randizhatnak. H�tv�genk�nt vigy�k el hossz� s�t�kra, �j helyekre. Ha szeret �szni, akkor ny�ron v�z mell� is vihetj�k.
Ha kuty�nk j�l nevelt, felmer�lhet benn�nk az a k�rd�s, hogy b�rna-e j�l viselkedni a munkahely�nk�n. Sokan nem is gondoln�k, hogy kuty�jukat elvihetik magukkal dolgozni, pedig meg�r egy pr�b�lkoz�st a f�n�kn�l. Ha a kutya kezes, biztos, hogy nem lesz gond, s�t feldobhatja ak�r a munkahelyi l�gk�rt is.
A kuty�k legjobban egy t�rsnak �r�lnek, m�r akkor, ha a k�t egy�nis�g nem �sszef�rhetetlen. Ha van egy m�sik kutya, akivel egy�tt lehet "randal�rozni", �rtem ezalatt a j�t�kot, a kerget�z�st �s a k�z�s cs�ntalans�gokat, ann�l nincs jobb mozgat�er�. A lak�sban tartott kuty�kn�l ez k�l�n�sen sokat jelent. Ott kell hagynunk �ket eg�sz nap egyed�l. Ha van egy t�rs, akkor n�mileg �rdekesebb� tehet� az �let�k. Ez persze hely k�rd�se is, de ha van r� lehet�s�g �rdemes �lni vele. Egy vagy k�t kuty�n�l ugyan�gy le kell menni s�t�lni, az eles�g�rt ugyan�gy el kell menni a boltba �s ugyan�gy el kell menni az �llatorvoshoz. A k�lts�gek sem emelkednek v�szesen.
A j�t�kszerekr�l el�lj�r�ban annyit, hogy nem helyettes�tik a gazdit. A darab fa�gt�l kezd�d�en sz�mtalan r�gnival�val tal�lkozhatunk. A m�anyag j�t�kok biztons�gosabbak, mint a sz�lk�s fadarab, valamint kifejezetten �gy vannak kik�pezve, hogy a kutya �ny�t masz�rozz�k �s a r�g�izmokat megfelel�en mozgass�k. Az ehet� r�gcs�lnival�kb�l is rengeteg kaphat� ma m�r, ez�rt rem�lhet�leg senkiben sem mer�l fel az, hogy pl. csokol�d�val etesse kuty�j�t. V�lasszunk ink�bb olyan jutalomfalatokat, amelyekben az �sszetev�k megfelel� ar�nyban vannak �s a kutya eg�szs�g�t szolg�lj�k.

Hogyan fot�zzuk kuty�nkat?

Manaps�g a legt�bb kutya, teljes jog� csal�dtag. �gy term�szetes, hogy r�la is szeretn�l f�nyk�peket k�sz�teni. Ezekhez a sikeres k�pekhez szeretn�nk egy kis seg�ts�get ny�jtani.

- Pr�b�lj term�szetes k�rnyezetben f�nyk�pezni (erd�, kert, t�). C�lszer� a kuty�d val�di �lethelyzetekben lencsev�gre kapni. P�ld�ul �ppen szagl�szik, j�tszik vagy �rdekl�dik valami ut�n.
- V�lassz a kutya sz�n�hez kontrasztos h�tteret. Ez nagyon fontos, hiszen k�pzelj el egy fekete h�tt�rben l�v� fekete kuty�t. Nem sokat fogsz l�tni a k�pen.
- A f�nyk�pez�shez legmegfelel�bb a term�szetes f�ny, ne haszn�lj vakut. �gy elker�lheted azt is, hogy a kuty�dnak a k�pen piros szeme legyen.
- A f�nyk�pez�g�p legyen k�szenl�ti �llapotban.
- Koncentr�lj a szemekre �s a f�lekre. Haszn�lj s�pol� j�t�kot a kamera m�g�tt,
hogy felkeltsd a kuty�d figyelm�t.
- Sok k�pet k�sz�ts, mert nem val�sz�n�, hogy mindegyik j�l fog siker�lni.
- L�gy t�relmes! Sok sikert!