Kutyák elhízása
Annak ellenére, hogy nagyon szeretjük négylábú társainkat, mégsem mindig tesszük azt, ami számukra a legjobb lenne. Azzal tisztában vagyunk, hogy saját egészségünk megőrzése érdekében nagyon fontos a megfelelő táplálkozás és az elegendő mozgás, de sokszor elfelejtjük, hogy ugyanezek a szabályok érvényesek kutyánkra is. Az elhízás kutyák között nem ritka, és állandó okként szerepel a túlzott etetés. Felmérések rámutatnak arra, hogy minden ötödik gazdi tudatában van annak, hogy túl sokat ad enni kedvencének, és öt gazdiból három bevallja, hogy gyakran kedveskedik kutyusának különböző jutalomfalatokkal. Nem árt, ha szem előtt tartjuk azt, hogy az egészséges kutyák szinte mindig türelmetlenül várják a következő etetés időpontját, akkor is, ha valójában nem is éhesek.
Az elhízás vizsgálatával kapcsolatos tudományos kutatások kimutatták, hogy egyes kutyafajták hajlamosabbak a kilók halmozására. Ilyen például a tacskó, a labrador retriever, a cocker spániel, a cairn terrier, a skót juhászkutya, a basset hound és a beagle.
Mielőtt ráfognánk kedvencünkre, hogy egy mindent felfaló, kövér kismalac, tudnunk kell, hogy vannak esetek, amikor a pajzsmirigyhormon termelés csökkenése váltja ki az elhízást. Hízásnak indult idősebb kutyánknál mindig ellenőrizzük, hogy nem szenved e egyúttal az alábbi tünetek valamelyikében is: erőteljes szőrhullás, fénytelen szőrzet, szimmetrikus szőrhiány, környezet iránti érdektelenség, kedvetlenség, izomfájdalom, merev járás, esetleg sántítás. Ha ezeket a tüneteket észleljük, mielőbb vigyük kedvencünket állatorvoshoz, aki hormonpótlással viszonylag könnyen orvosolja a betegséget.
Az elhízás mindenképpen kezelendő probléma, ugyanis a kövér kutyák esetében az esetleges műtéteknek jóval nagyobba kockázata, az ilyen állatok hajlamosabbak a különféle sérülésekre, a túlsúly nagy terhet ró a keringésre, a légzésre és az izületekre is. Minél inkább gömbölyödik a kutyus, annál nagyobb az esélye a szív és keringési problémák, az izületgyulladás, a cukorbetegség, a hőguta és különböző bőrbetegségek kialakulására.
Sajnos a probléma gyakran csak az állatorvosnál tett látogatás során derül ki, pedig nem kell ahhoz mérleg, vagy valamilyen speciális szaktudás, hogy felfedezd, kutyádnak diétára van szüksége. Egyszer egy héten állítsd magaddal szembe kedvencedet, és ujjaidat húzd végig a bordatájékán. Normális esetben érezned kell a rugalmas bőrrel fedett bordákat ujjaid alatt. Ha sehol nem tapintod a bordákat, legfőbb ideje elgondolkozni a diéta bevezetésén.
A fölösleges zsír a válltájékon, a gerincoszlop mentén és a faroktőben szokott leginkább felhalmozódni - ezeket a pontokat is érdemes megtapintani. Ha megnézed kutyád körvonalát, hasának laposnak kell lennie, és nem szabad megereszkedetten lógnia.
Otthon elvégezve ezeket a teszteket idejében felismerheted, ha kedvenced hízásnak indult, és ekkor még könnyen tenni is tudsz ez ellen.
Kutyatápok fejlesztése
Az egyre növekvő kutyakultusz és a kutyák  mind szélesebb körű igénybevétele következtében felmerült az igény a kutyák tudományos alapokon nyugvó táplálására. A világ vezető táp-előállítói széleskörű kutatási eredményeik felhasználásával fejlesztik ki a kutyák különböző igényeit kielégítő teljes értékű tápjaikat, majd a legújabb eredmények segítségével állandóan tökéletesítik azokat. A továbbiakban a fejlesztések során figyelembe vett legfőbb paramétereket tekintjük át.
Emészthetőség
A kutyatápok táplálkozástudományi elemzésének legegyszerűbb módja a fehérje-, zsír-, nyomelem-, vitamin-stb. tartalomra történő kémiai analízis. Ennek alapján felmérhető, hogy az adott táplálóanyagból mennyit tartalmaz az adott táp. E módszer nem tájékoztat azonban a táp biológiai értékéről. A kutya csak akkor veszi hasznát táplálékának, ha az számára biológiailag értékesíthető, azaz az állat emésztőrendszere képes a kapott takarmányból a táplálóanyagokat kivonni, s azokat az anyagcsere útján a test szövetébe beépíteni. A fölhasználhatóságot és emészthetőséget úgy mérik, hogy a vizsgált táplálékot kifejlett kutyával előre meghatározott mennyiségben etetik meghatározott (2 hét) időtartamon át, majd az ezen időszak alatt ürített vizeletet és bélsarat teljes mennyiségben összegyűjtik és ugyanazokra a tápanyagokra nézve elemzik, mint a tápot. Az állat által a táplálékkal felvett és az általa ürített táplálóanyag -mennyiségek közötti különbségekből megállapítható, hogy melyik táplálóanyagból mennyit "tartott vissza", illetve emésztett meg az állat. Az ebből számított emésztési együttható fölhasználható annak becslésére, hogy az adott táp milyen mennyisége tud fenntartani egy egészséges állatot azzal, hogy biztosítja az ezen egyed által igényelt összes létfontosságú táplálóanyagot és energiát.
Vemhesség és szoptatás
 Bármely táp értéke akkor vizsgálható a legpontosabban, ha azt a vemhesség és szoptatás, valamint a fiatal utódok fölnevelési időszaka alatt etetik. A vizsgálat során két csoportot alakítanak a vemhes szukákból. Az egyik csoport tagjai a kontrolltápot, a másik csoport tagjai a kísérleti tápot kapják. Mindkét csoportot a párzás, vemhesség és szoptatás során etetik a kérdéses táppal, amíg a kölykök el nem érik a 6-7 hetes életkort. Az anyaállatok és a kölykök egyedi testtömegét, a táplálékfogyasztás mennyiségét és az alomszámot gondosan följegyzik. A vizsgált időszak alatt rendszeresen állatorvosi vizsgálatot végeznek, hogy megbizonyosodjanak arról, minden állat normálisan fejlődik-e és egészséges-e.
 Növekedés
A növekedés időszakában a fiatal állatoknak sajátos a tápanyagigénye. A vizsgálat során a testtömeg és méret, a nem és a genetikai háttér tekintetében megegyező fiatal kutyakölyköket két csoportban etetik, részben a kísérleti, részben a kontroll táppal. Egyedileg mérik napi tápfogyasztásukat és hetenkénti testtömeg-gyarapodásukat. Az etetési kísérletet az elválasztást követő 4-6 hónapon át folytatják. Ezen idő alatt részletes klinikai vizsgálatokat végeznek. A kísérlet végén összehasonlítják a két csoport eredményét, annak tisztázására, hogy a kísérleti tápnak a normális, egészséges növekedés biztosítására való alkalmasságát megállapítsák.
 Tartós etethetőség
A kutyatápok igazi próbája az, hogy mennyire tudja kielégíteni az állatok szükségleteit, és mennyiben képes azokat hosszú időn át egészségesen tartani. Ilyen vizsgálatok csak úgy végezhetők, ha a kérdéses táp etetését több generáción át folytatják és mindvégig követik az eredményeket. Ez nagyszámú kutya hosszú időn át való figyelemmel kísérését jelenti, ezért az ilyen vizsgálatok felbecsülhetetlen értékű eredményeket szolgáltatnak.
A tápláló hatás nem az egyedüli olyan jellemzője a tápnak, ami vagy az állat vagy a gazdája számára fontos. A kutya etetésének sokszor társkapcsolati tartalma is van, ezért fontos, hogy kedvencünk örömmel fogyassza el eledelét. A táp megfelelő állaga, íze és konzisztenciája a gazda számára éppen olyan fontos, mint az állatnak, továbbá elfogadhatónak kell lennie a házi környezetben.
Végezetül meg kell említeni, bármilyen nagy is a táplálóértéke egy tápnak, ha az állat nem eszi meg, hiábavaló ez az érték, úgyhogy az ízletesség döntő fontosságú.
Mit egyen a kutyánk?
Kiegyensúlyozott étrend
 Ahhoz, hogy a legjobb formában maradjanak, csakúgy, mint gazdáiknak, a kutyáknak is kiegyensúlyozott étrendre van szükségük, mely megfelelő mennyiségű fehérjét, zsírt, szénhidrátokat, valamint a szervezetük számára szükséges 13 különböző vitamint és 20 különböző ásványi anyagot tartalmaz. Ezeknek a tápanyagoknak nemcsak megfelelő mennyiségben, de a megfelelő arányban is hozzá kell járulniuk a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz. A csak színhúsból álló étrend nem felel meg a kutyának. Háziállataink ősei a színhús mellett elfogyasztották a zsákmány többi részét, a csontokat, belsőségeket, bőrt és szőrt is. Mindezek együtt a megfelelő táplálékot nyújtottak, pótolták a színhúsból hiányzó tápanyagokat.
Házi készítésű állateledel
Az állateledelek házilagos elkészítéséhez pontosan ismernünk kell az állatok tápanyagigényét. Ebbe beletartozik a különböző ételek tápanyagértéke, az elkészítési módszerek és a tárolás.
Emlékezzünk arra, hogy csak nagy idő és energiaráfordítással és megfelelő gyakorlattal tudjuk házilag elkészíteni azokat az ételeket, melyek megfelelnek kutyánk tápanyagigényének.
A gazdák egy része szereti a kutya eledelének legalább bizonyos részét elkészíteni. Ilyen esetben fokozatosan és egyszerre csak néhány ételt vezessünk be, hogy a kutya emésztése alkalmazkodni tudjon az újdonságokhoz. A kutyáknak gyakran adnak húst, tojást, sajtot és kenyeret. Ha ezek az ételek a kutya étkezésének jelentős részét képezik, ügyeljünk arra, hogy kellő mennyiségű vitaminnal és ásványi anyagokkal egészítsük ki őket.
Előre gyártott állateledelek
 Az ismert állateledelek minősége, tápanyagtartalma és biztonsága garantált. A termékek sokféle recept alapján, több változatban és állagban készülnek, mindenki kiválaszthatja a neki és kutyájának leginkább megfelelőt.
A kutyaeledelek teljes értékűek vagy kiegészítő táplálékként használhatók lehetnek. A teljes értékű kutyaeledel önmagában biztosítja a kiegyensúlyozott táplálást, a kiegészítő eledel pedig egyéb ételekkel keverve adható.
Az állateledelek általában két változatban kaphatók: szárazeledel és konzerveledel formájában. A szárazeledelek minimális folyadékot tartalmaznak, így könnyen és gazdaságosan használhatók. Az állatoknak szárazon és vízbe áztatva is adhatjuk.
A konzerveledelekben benne van a hozzávalók folyadéktartalma.
Bármilyen étrendet választunk a kutyának, mindig adjunk neki megfelelő mennyiségű vizet, figyeljünk arra, hogy mennyit iszik. Egy állandóan szomjas kutya beteg lehet, és azonnali orvosi ellátásra szorulhat. Legyen a kutyának egy saját tálja az étkezésekhez és a víznek, használat után mossuk el azokat és tartsuk a családi étkészlettől elkülönítve. Soha ne adjunk a kutyának enni a saját tányérunkból.
Az előre gyártott állateledelek tartalmazzák mindazon tápanyagokat, melyekre a kutyának szüksége van, így nem kell kiegészítő tápanyagokat (vitaminokat, ásványi anyagokat) adni az állatnak. Fontos tudni azt is, hogy a kutyák emésztése hozzászokik az etetett állateledelhez, így ha váltani szeretnénk, ezt csak fokozatosan tegyük, több nap alatt állítsuk át a kutyát az új étrendre. Túlságosan gyors váltás esetén a kutyánál enyhe egészségügyi problémák (pl. hasmenés) léphetnek fel.
Csontok és tej
 A csontok fontos kalciumforrást jelentenek a kutyáknak, de ha a kutya kiegyensúlyozottan táplálkozik, erre a plusz kalciumforrásra nincs szüksége. Ugyankkor a kutya szereti, ha alkalmanként kap csontot, hiszen a csont ízletes, tisztán tartja a fogat, és órákra lefoglalja a kutyát. Ne felejtsük el, hogy a kölyökkutyáknak csak nagy velős csontot szabad adni, melyek nem törnek szilánkosan. Soha ne adjunk a kutyának csirke-, nyúlcsontot, vagy halszálkát. Bár érdemes 5-10 percig főzni, a túl hosszú főzés törékennyé, és így használhatatlanná teszi a csontot.
Bár a tej is fontos tápanyagokat tartalmaz, az anyjától már elválasztott kölyökkutya táplálkozásának nem szerves része. A kölykök és a felnőtt kutyák többsége nem tudja emészteni a tejcukrot, és ez emésztési problémákat okozhat.
Mennyit egyen a kutya?
A kutyáknak kiegyensúlyozott étrendre van szükségük, igényeiknek megfelelő tápanyagokat és energiát kell kapniuk.
A kutya energiaszükséglete függ a méretétől és attól, mennyit mozog naponta. Ugyancsak figyelembe kell venni a kutya adott életszakaszát - a fiatal, idős, vemhes, vagy szoptató kutyák szükséglete eltér.
A kutyák mérete a következő lehet:
 - kis termetű kutyák (pl. foxterrier, whippet, cocker spániel, tacskó, beagle): súlyuk max. 11,5 kg, marmagasságuk max. 28 cm (megkülönböztetünk mini ebeket is, ezek súlya sok esetben a 3 kg-ot sem éri el, ilyen pl. a csivava, yorkshire terrier, máltai selyemkutya, törpe spicc, stb.)
 - közepes termetű kutyák (pl. corgi, bullterrier, uszkár, puli, berni pásztorkutya, agarak): súlyuk 11,5-30 kg között van, marmagasságuk 38-68,5 cm
 - nagy termetű kutyák (pl. boxer, ír szetter, skót juhászkutya, briard, stb.): súlyuk 30-45 kg, marmagasságuk 53,5-70 cm
 - óriás fajták (pl. masztiffok, komondor, bernáthegyi, angol véreb, stb.): súlyuk min. 45 kg (de lehet akár 70 kg is!), marmagasságuk 68,5-86,5 cm
1. Keveset mozgó felnőtt kutyák
a.) Napi egy óránál kevesebbet mozgó kis méretű kutyák
Az ilyen típusú kutyák napi energiaigénye mérettől függően 110-620 kalória. Mivel a kutya keveset mozog, bizonyosodjunk meg arról, hogy nem tápláljuk túl, ebben az esetben ugyanis könnyen elhízhat. Ajánlott a napi mozgás időtartamának növelése is. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy még az azonos súlyú és mozgásigényű kutyák energiaigénye sem egyezik meg.
b.) Napi egy óránál kevesebbet mozgó közepes méretű kutyák
 Méretétől függően a fenti csoportba tartozó kutya napi energiaigénye 620-1230 kalória. Mivel a kutya keveset mozog, bizonyosodjunk meg arról, hogy nem tápláljuk túl, ebben az esetben ugyanis könnyen elhízhat. Ajánlott a napi mozgást időtartamának növelése is. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy még az azonos súlyú és mozgásigényű kutyák energiaigénye sem egyezik meg.
c.) Napi egy óránál kevesebbet mozgó nagy méretű kutya
Ezeknek a kutyáknak mérettől függően legalább napi 1230 kalória tartalmú táplálékot kell magukhoz venniük. Ebben a csoportban nagyon nagy eltérések lehetnek a kutyák egyéni energiaigénye között, például egy körülbelül 90 kg súlyú óriás naponta 3500 kalóriát igényel. Mivel a kutya keveset mozog, bizonyosodjunk meg arról, hogy nem tápláljuk túl, ebben az esetben ugyanis könnyen elhízhat. Ajánlott a napi mozgást időtartamának növelése is. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy még az azonos súlyú és mozgásigényű kutyák energiaigénye sem egyezik meg.
2. Közepesen sokat mozgó felnőtt kutyák
a.) Napi 1-2 órát mozgó kis méretű kutyák
Egy átlagos kutyának a napi 1-2 óra mozgás éppen megfelelő. Ennyi mozgással kis méretű kutyánk napi energiaigénye 125-700 kalória között van, méretétől függően. Ugyanakkor hideg időben tanácsos az energia-bevitelt növelni, mivel hidegben nő az állandó testhőmérséklet fenntartására fordítandó energia mennyisége.
b.) Napi 1-2 órát mozgó közepes méretű kutyák
Ezek a kutyák naponta körülbelül 700-1400 kalóriás energia-bevitelt igényelnek, méretüktől függően. A napi energia-bevitelt hideg időben növelni kell, különösen akkor, ha a kutya fűtetlen kutyaólban, a szabadban alszik, mivel hidegben nő az állandó testhőmérséklet fenntartására fordítandó energia mennyisége.
c.) Napi 1-2 órát mozgó nagy méretű kutyák
 Egy napi 1-2 órát mozgó nagy testű kutya minimális napi energiaigénye 1400 kalória, de ettől kutyánk valós igénye nagy mértékben eltérhet, egy 90 kg súlyú óriás például csaknem napi 4000 kalóriás energia-bevitelt igényel. Hideg időben tanácsos az energia-bevitelt tovább növelni, mivel hidegben nő az állandó testhőmérséklet fenntartására fordítandó energia mennyisége.
3. Napi 2-3 órát mozgó felnőtt kutyák
a.) Kis méretű kutyák
A fenti kategóriába tartozó kutyák mérettől függően naponta 150-840 kalória bevitelét igénylik. A napi 2-3 óra mozgás meghaladja a kutyák átlagos mozgásigényét, nagyon fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük kutyánk súlyát és kondícióját, és az eredmények alapján szükség esetén változtassunk az étrendjén.
b.) Közepes méretű kutyák
 Ennyi, az átlagosnál több mozgás esetén közepes méretű kutyánk napi energiaigénye 840-1680 kalória. Fontos a kutya súlyát és kondícióját rendszeresen ellenőrizni és szükség esetén változtatni az étrendjén.
c.) Nagy méretű kutyák
Ilyen mozgás mellett nagy méretű kutyánk minimális napi energiaigénye 1680 kalória, de ez a különböző fajtáknál nagy eltérést mutathat. Fontos a kutya súlyát és kondícióját rendszeresen ellenőrizni és szükség esetén változtatni az étrendjén.
4. Sokat mozgó felnőtt kutyák
 Azokat a kutyákat soroljuk ebbe a kategóriába, melyek nagyon aktívak, és gyakorlatilag egész nap mozgásban vannak. Energiaigényük a közepesen sokat mozgó kutyákét minimum 40%-kal meghaladja. Azon kutyák esetében, melyek kedvezőtlen körülmények, illetve időjárási viszonyok között élnek, az energiaigény még nagyobb. Tanácsos a táplálék nagy részét este, egy kis pihenő után a kutyának adni, a maradékot pedig a munka előtt kell odaadni az állatnak. Nagyon fontos, hogy rengeteg friss vizet kapjon a kutya.
5. Idős kutyák
Ahogy a kutyák öregszenek, energiaigényük csökken. Ez elsősorban a mozgásigény csökkenése miatt következik be, de testfelépítésük is változik az öregedéssel.
A kis méretű kutyák 9-10 éves koruktól tekintendők öregnek, ilyenkor 100-560 kalóriát kell kapniuk naponta.
A közepes méretű kutyák 7-8 éves koruktól számítanak öregnek, napi energiaigényük ilyenkor 560-1120 kalória.
A 7-8 éves koruktól öregnek tekintett nagy méretű (25-50 kg) kutyák napi energiaigénye 1120-1880 kalória.
Az óriás kutyák (50 kg-nál súlyosabbak) már 5-6 éves korban öregnek számítanak, napi kalóriaigényük méretüktől függően legalább 1880 kalória.
Az öreg kutyáknak gyakran nincs étvágyuk, így csökkent energiaigényük ellenére is alultápláltak. A nekik legmegfelelőbb eledel az általuk kedvelt ízű, könnyen emészthető, de kevésbé tápláló eledel. Ugyancsak fontos, hogy a csökkentett energiatartalom mellett a tápanyagok megfelelő mennyiségben és arányban legyenek meg az eledelben. Szerencsére kaphatók erre a célra kifejlesztett eledelek.
6. Vemhes kutyák
A vemhes kutyák csak minimális energiatöbbletet igényelnek a vemhesség első kétharmadában (5-6 hét). Ennek oka, hogy ebben az időszakban a magzatok lassan növekednek. A növekedés nagy részben az utolsó 3 hétben történik, ebben az időszakban hetente 15%-kal tanácsos növelni az energia-bevitelt, így az ellés előtt már 50-60%-kal több energiát kell naponta bevinni, mint normális körülmények között.
7. Szoptató kutyák
 A szoptatás jelenti valamennyi életszakasz közül a legnagyobb igénybevételt. Az energia-bevitelt a kutya méretétől és a kölykök korától függően kell növelni, de amikor a szoptatás a legmagasabb szintet eléri, a kölykök 4 hetes korában, a szuka energiaigénye akár a normális négyszerese is lehet. Ezért ebben az időszakban nagyon ízletes, könnyen emészthető, koncentrált eledelt kell kapnia, illetve egész nap lehetőséget kell biztosítani neki az evésre. Nagyon fontos az is, hogy elegendő friss vizet kapjon, hogy a tejelválasztással veszített sok folyadékot pótolni tudja.
Figyeljünk kutyánk változó táplálkozási igényeire!
 Próbáltál már valaha kemény ételt adni egy idős embernek? Vagy sárgarépapürét egy tizenévesnek? Valószínűleg nem, de hasonló hibákat könnyen véthetünk kedvenceink etetésekor.
Akárcsak az embereknek, az állatoknak is különböző étrendre van szükségük a különböző életszakaszokban, bár sajnos ezeket az életszakaszokat náluk sokkal nehezebb elkülöníteni egymástól. Mivel pedig az állat nem határozhatja meg, hogy mit és mikor egyen, a gazda felelőssége, hogy megtanulja felismerni a különböző életszakaszokat és eseményeket, és ezeknek megfelelően gondozza és etesse kedvencét.
 Bizonyos kritikus életszakaszok, szokások és események, mint például a vemhesség, kölyök- és idős kor, lábadozás, krónikus egészségügyi problémák és a mozgékonyság, megváltoztatják az állat táplálkozási igényét. A gazdák mindig tudatában kell legyenek annak, hogy minden állat egyedi. Egy új étrendet három-öt nap alatt, fokozatosan kell bevezetni, ez alatt az idő alatt az állat hozzá tud szokni az újdonsághoz.
Hasznos tanácsok:
- A kölyköknek ugyanazokra az alapvető tápanyagokra van szükségük, mint a felnőtt kutyáknak, de az eledelnek könnyen emészthetőnek kell lennie, sok energiát és fehérjét, valamint megfelelő mennyiségű kalciumot és foszfort kell tartalmaznia.
- Mivel a kölykök gyomra kicsi, sok kis adagban adjuk nekik a táplálékot.
- A növésben levő kölyköknek az azonos súlyú felnőtt kutyák energiaigényének két-háromszorosára van szükségük. A kölyökkutya étrendjét fajtától függően kell változtatni. A kis fajták felnőtt súlyukat 6-9 hónapos korukban érik el, míg a nagyobb méretűek akár 18-24 hónapos korukig is nőnek.
- Általánosságban a kutyák 7-8 éves korukban lelassulnak, kevesebbet mozognak és kevesebb eledelre van szükségük, bár ez a változás sokban függ a fajtától. Ebben az időszakban érdemes gyakran, kisebb adagokkal etetni őket, mert a nagy étkezések emésztési problémákat okozhatnak. A legjobb megoldás, ha idős kutyák számára készült tápokkal etetjük kedvencünket.
- A vemhes kutyák a vemhesség utolsó négy hete alatt több táplálékra szorulnak. Általános szabályként azt mondhatjuk, hogy a vemhesség hatodik hetétől az anya energiaszükséglete hetente 15%-kal nő.
- A szoptatás alatt az anyaállat a normál mennyiség akár négyszeresét is elfogyaszthatja, és mindig szüksége van friss vízre.
A kölyökkutya etetése
Most már Te is egy kölyökkutya büszke tulajdonosa vagy. És most hogyan tovább?
 Először is a jövevény etetéséről kell szót ejteni. Egy kölyökkutya rengeteg törődést és figyelmet kíván, az etetés terén különösen. A kölyökkutyák nagyon gyorsan nőnek és magas energiatartalmú étrendre van szükségük. Figyelembe kell venni, hogy gyomruk nagyon kicsi, így kis adagokban kell megadnod nekik mindazon a tápanyagokat, amikre szükségük van. A szájuk ugyancsak kicsi, így külön nekik készült ételeket kell kapniuk, a felnőtt kutyáknak készült eledelek többsége nem felel meg a kölykök igényeinek, csak néhány fajtát kaphatnak a kölyökkutyát, azokat is csak a megfelelő adagokban.
Szintén fontos figyelni az adott eledel mennyiségére. A mennyiség a kutya fajtájától és attól függ, hogy a kicsit húsos-, vagy szárazeledellel, vagy ezek kombinációjával etetjük. A következő általános szabályok alkalmazhatók a legtöbb kölyök esetében:
- Általában a kölyökkutyákat fél óráig szabad enni hagyni. Ezután távolítsd el a maradékot, és a következő étkezésnél friss eledelt adj neki.
- A kölyökkutyát speciális, neki készült eledellel etesd, ne adj neki maradékot!
- Mindig legyen friss vize.
- A kiskutya szeret rágni, ezért adj neki erre a célra készített játékot!
- Nagyon fontos, hogy rendszeresen vidd állatorvoshoz!
A diétás táplálás
A Waltham - a világ vezető kisállattartási és táplálási szaktekintélye- technikai és tudományos tapasztalatait felhasználva fejlesztette ki beteg állatok számára azt a diétás tápcsaládot, mely hatékonyan kiegészíti, illetve helyettesítheti a beteg állatok gyógyszeres kezelését.
A diétás étrend
 Az állatorvosok a kezelés kiegészítéseként az aktuális betegségnek és állapotnak megfelelően, alkalmaznak gyógytápokat. Ezek a diétás tápok, helyesen megválasztva, sok esetben segítenek kedvenceink gyorsabban felépülésében.
Különösen fontos az, hogy a speciális étrend ne csak a klinikai elvárásoknak feleljen meg, hanem:
- legyen ízletes is, hogy bár kutyánk, macskánk étvágya a betegség miatt lecsökkent, mégis szívesen fogyasszák;
- gondosan legyen összeállítva a recept az igény szerinti tápértékű anyagok ellenőrzött mennyiségéből, hogy megfeleljen annak az állapotnak is, amit a kezeléssel el akarunk érni.
Házi kedvenceink közül igen sok a túlsúlyos - az elhízás egyik következménye a helytelen táplálásnak, amivel az állatorvosok igen gyakran találkoznak. A rendszeres mérlegelés és a speciális, kalóriaszegény étrend segít. Az alapanyagokat tudományos precizitással válogatták, hogy inkább a test zsírszöveteit csökkentse radikálisan, mintsem az izomszöveteket.
A szervezet igényelte tápanyagok egyensúlyban vannak, s kedvencünknek nincs éhségérzete.
Főleg idősebb kutyáknál és macskáknál gyakori a veseelégtelenség - ennek kezelésében is komoly szerepet játszik a speciális étrend.
A csökkentett foszfor- és fehérje-tartalom segít abban, hogy a vesét ne érje olyan nagy "terhelés". Az ebben az étrendben szereplő anyagoknak a normálisnál magasabb a kalóriaértéke, de ez itt inkább a táplálást, mint az energiaellátást szolgálja.
A kutyák és macskák időnként emésztési rendellenességben is szenvednek. Ez a hasmenéstől a hosszabb lefolyású kórképekig is terjedhet, mint a hasnyálmirigy- elégtelenség, vagy a vastagbélgyulladás. Minden esetben létfontosságú az étrend megváltoztatása, és ajánlott a speciális állatorvosi diéta.
Mindemellett vannak olyan étrendek is, amelyek hatékonyan elősegítik a táplálék-allergia, a cukorbetegség, az elvezető húgyutak, a szív és a máj betegségek, gyógykezelését.
A Master Foods instant termékeket is gyárt, melyek a lábadozás, esetleg kiszáradás esetén, illetve a kritikus időszakokban (szoptatás, kölyökkor) létfontosságúak.
Adhatunk-e neki "jó falatokat"?
 A legnehezebb része kedvenceink "diétáztatásának", amikor - kiváltképpen a kutyánk - bár szigorú diétán van, esdeklő szemekkel néz, hogy megkapja kedvenc ételeit, falatjait. Ez az a kritikus pillanat, amikor bizony megtörhet a gondosan megszabott étrend, s az addig elért minden pozitív hatás odavan.
A diétás tápokat állatorvosi vény ellenében az állatpatikában lehet beszerezni.
A kutya táplálása
 A kutya él, lélegzik, fut, ugrik, ugat, csóválja a farkát - ehhez mind energia szükséges. Ezt az energiát táplálékából szerzi meg, pontosabban a táplálék építőköveiből: fehérjéből, zsírból és szénhidrátból. A kutya szervezet a táplálék kémiai energiáját más energiaformákká alakítja át hővé, amivel fenn tudja tartani a 38-39°C testhőmérsékletet, elektromos ingerré, hogy az idegrendszer működhessen. Energia szükséges továbbá az izomműködéshez, a növekedéshez, az új sejtek képződéséhez is. A fölösleges energiabevitel azonban zsírrá alakul át és elraktározódik. Aki sokat eszik, kövér lesz - hangzik a természet egyszerű törvénye. Ez ránk éppúgy érvényes, mint a kutyánkra. További alapszabályként érvényes, hogy aki nem megfelelően táplálkozik, beteg lesz. Ez azt jelenti, hogy a tápanyagoknak megfelelő arányban kell állniuk egymással és megfelelő mennyiségben kell a táplálékban előfordulniuk ahhoz, hogy kutyánk egészséges maradjon és táplálása optimális legyen. Aki kész állateledelekkel eteti kutyáját, annak nem kell félnie attól, hogy kedvencét nem megfelelően táplálja.
A fehérje semmi mással nem pótolható - Fehérje nélkül az élet nem lehetséges, az életjelenségek mindegyike fehérjéhez kapcsolódik. A fehérje egy gyűjtőfogalom, a természetben számos fehérjeforma fordul elő, melyek mindegyikére jellemző, hogy aminosavakból állnak. Az aminosavak egy részét sem az ember, sem a kutya szervezetében nem tudja felépíteni: ezek az úgynevezett esszenciális (élethez feltétlenül szükséges) aminosavak, amelyeket megfelelő mennyiségben a táplálékkal kell bevinni a szervezetbe. Csak kevés olyan fehérjefajta van, amely önmagában is biológiailag teljesértékű. Előnyös ezért a több, egymást kölcsönösen kiegészítő fehérjefajták keverékét tartalmazó táplálék. Megfelelő fehérjeellátás esetén a kutya aktív és élénk, hiányos fehérjeellátás esetén pedig kedvetlen és lusta lesz.
Feltétlenül oda kell figyelni arra, hogy a kölyökkutyák, a vemhes és szoptató szukák, valamint a munkakutyák fehérjeszükséglete mindig jóval nagyobb, mint az átlagos életvitelű, kifejlett kutyáké!
A víz nagyon fontos - Víz nélkül nincs élet, ezért a víz minden táplálás alapja. Víz nélkül a kutya csak néhány napig marad életben, éhhalál azonban csak akkor fenyegeti, ha elveszíti testtömegének negyedét-felét. Friss, tiszta ivóvíznek mindig a kutya előtt kell lennie. Nagy hőségben ill. ha a kutya száraztápot eszik, jelentősen megnő a vízfogyasztása. Kedvencünk átlagos vízszükséglete 35-50 ml/testtömegkg. A kistestű kutyáknak relatív több folyadékra van szükségük, mint nagyobb testű társaiknak. (Például egy 5 kg-os kiskutya napi átlagos vízszükséglete kb. 250 ml, míg egy 50 kg-osnak kb. 2000 ml).
 A zsír, mint jellegzetes energiaforrás - Egy ideig azt hitték, hogy a kutya táplálékában a zsír nemcsak szükségtelen, hanem egyenesen káros lehet. Ez egy teljesen téves nézet: minden kutyatáplálék, amely kevesebb, mint 5.5% zsírt tartalmaz, hosszabb távon hiányállapotot fog kialakítani a kutyánál. A zsírok zsírsavakból épülnek föl, amelyek közül több nélkülözhetetlen az állat számára (pl.linolsav). Ezen kívül a zsíroldékony (A, D, E és K) vitaminok felszívódásához és hasznosulásához is elengedhetetlenül fontos a zsír. Mindenek előtt azonban a zsír fontos energiaszolgáltató, így a munkakutyáknak több zsírra van szükségük, mint a szobakutyáknak, amelyek ha túl sok zsírt kapnak, ugyanúgy elhíznak, mint a sok szénhidráttól. A fiatal kutyáknak szintén magasabb a zsírszükséglete: ehhez először az anyatejből jutnak hozzá, aminek mintegy 8% a zsírtartalma.
Szénhidrátok - Nagyobb mennyiségben a növényekben, valamint a növényi eredetű termékekben (kenyér, rizs, tésztafélék) fordulnak elő. A szükséges szénhidrátokat a szervezet elő tudja állítani, pl. fehérjéből. A szénhidrátok lebontódásuk során bekapcsolódnak az energiaháztartásba ill. a zsírok anyagcseréjébe is. Túl sok szénhidrát bevitele esetén a fölösleg zsírrá alakul és raktározódik, azaz a kutya elhízik. A kutya emésztőrendszere a nyers, feltáratlan növényi szénhidrátot (keményítőt) nem igazán tudja hasznosítani. Ezért mindenképpen szükséges a növényi eredetű táplálékot (zabpehely, rizs, zöldségek) etetés előtt megfőzni. A szénhidrátokhoz tartoznak az ún. ballasztanyagok (rostok), amelyek emészthetetlenek, de egyáltalán nem értéktelenek: optimális mennyiségben adva ösztönzik a bélmozgásokat, ezáltal optimalizálják az emésztést. Aki persze túl sok ballasztanyagot etet, az jelentősen növeli kutyája bélsármennyiségét.
Vitaminok - kulcs az egészséghez - Manapság sokat beszélünk a vitaminokról, amelyek a kutyák számára is nagyon fontosak. A kutyatápok biztosítják, hogy kedvencünk naponta hozzájusson az optimális vitaminmennyiséghez. Különbséget tehetünk zsíroldékony (A, D, E, K) és vízoldékony (B, C) vitaminok között. Az A vitamin biztosítja a bőr és a nyálkahártyák egészségét, véd a fertőzésekkel szemben és biztosítja az éles látást. A D vitaminnak a csontfelépítésben és a csontvázrendszer egészségének megóvásában van szerepe. Az E vitamin sokoldalú védő funkciót lát el a szervezetben (oxidációgátlás, kapillárisok védelme), javítja a fehérje-anyagcserét, valamint fontos szerepet tölt be a fejlődés során és a szaporodásban is. A K vitamin sérülések során biztosítja az optimális véralvadást. A B vitaminok az anyagcserefolyamatok katalizátorai, de fontos szerepük van az idegrendszer és az izomrendszer működésében, valamint hozzájárulnak az egészséges bőr és a fényes szőrzet kialakulásához és a vérképzéshez is. A C-vitamin fontos a kötőszövet épségének biztosításához, de ezt a vitamint az egészséges kutya képes szervezetében előállítani.
Az optimális tápláláshoz elengedhetetlenül hozzátartoznak még a különböző ásványi anyagok (kálcium, foszfor, magnézium, cink stb), is, amit szintén a táplálékkal kell a kutya szervezetébe bevinni. A kalciumnak és a foszfornak fontos szerep jut a csontok felépítésében. Különösen a húsokban, de sok más, főleg növényi eredetű élelmiszerben túl alacsony a kálcium mennyisége. Ez a foszfor /kálcium arány eltolódásához vezethet, aminek fiatal korban a csontképződés zavara, idősebb állatoknál pedig a csontok szilárdságának csökkenése lehet a következménye. A kálium és a magnézium fontos szerepet játszik az idegrendszer és az izomzat működésében. Ezek mellett az anyagcserében viszonylag nagyobb mennyiségben szükséges ásványi anyagok mellett a kutya szervezete igényel egyéb, jóval kisebb arányban szükséges elemeket (pl. cink, réz, mangán, jód) is. Ezeket összefoglalóan nyomelemeknek szoktuk nevezni. Ebbe a csoportba tartozik a vas is, amely többek között a vérképzésért felelős. A kölykök anyatejen keresztüli vasellátása meglehetősen szűkös, ezért a fiatal kutyák gyakran szenvednek vérszegénységben. Ezt a vasat nagyobb mennyiségben tartalmazó, fiatal kutyáknak ajánlott tápokkal előzhetjük meg. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
