Mennyit egyen a kutya?

A kuty�knak kiegyens�lyozott �trendre van sz�ks�g�k, ig�nyeiknek megfelel� t�panyagokat �s energi�t kell kapniuk.

A kutya energiasz�ks�glete f�gg a m�ret�t�l �s att�l, mennyit mozog naponta. Ugyancsak figyelembe kell venni a kutya adott �letszakasz�t - a fiatal, id�s, vemhes, vagy szoptat� kuty�k sz�ks�glete elt�r.

A kuty�k m�rete a k�vetkez� lehet:

- kis termet� kuty�k (pl. foxterrier, whippet, cocker sp�niel, tacsk�, beagle): s�lyuk max. 11,5 kg, marmagass�guk max. 28 cm (megk�l�nb�ztet�nk mini ebeket is, ezek s�lya sok esetben a 3 kg-ot sem �ri el, ilyen pl. a csivava, yorkshire terrier, m�ltai selyemkutya, t�rpe spicc, stb.)

- k�zepes termet� kuty�k (pl. corgi, bullterrier, uszk�r, puli, berni p�sztorkutya, agarak): s�lyuk 11,5-30 kg k�z�tt van, marmagass�guk 38-68,5 cm

- nagy termet� kuty�k (pl. boxer, �r szetter, sk�t juh�szkutya, briard, stb.): s�lyuk 30-45 kg, marmagass�guk 53,5-70 cm

- �ri�s fajt�k (pl. masztiffok, komondor, bern�thegyi, angol v�reb, stb.): s�lyuk min. 45 kg (de lehet ak�r 70 kg is!), marmagass�guk 68,5-86,5 cm







1. Keveset mozg� feln�tt kuty�k

a.) Napi egy �r�n�l kevesebbet mozg� kis m�ret� kuty�k

Az ilyen t�pus� kuty�k napi energiaig�nye m�rett�l f�gg�en 110-620 kal�ria. Mivel a kutya keveset mozog, bizonyosodjunk meg arr�l, hogy nem t�pl�ljuk t�l, ebben az esetben ugyanis k�nnyen elh�zhat. Aj�nlott a napi mozg�s id�tartam�nak n�vel�se is. Ne feledkezz�nk meg arr�l sem, hogy m�g az azonos s�ly� �s mozg�sig�ny� kuty�k energiaig�nye sem egyezik meg.



b.) Napi egy �r�n�l kevesebbet mozg� k�zepes m�ret� kuty�k

M�ret�t�l f�gg�en a fenti csoportba tartoz� kutya napi energiaig�nye 620-1230 kal�ria. Mivel a kutya keveset mozog, bizonyosodjunk meg arr�l, hogy nem t�pl�ljuk t�l, ebben az esetben ugyanis k�nnyen elh�zhat. Aj�nlott a napi mozg�st id�tartam�nak n�vel�se is. Ne feledkezz�nk meg arr�l sem, hogy m�g az azonos s�ly� �s mozg�sig�ny� kuty�k energiaig�nye sem egyezik meg.


c.) Napi egy �r�n�l kevesebbet mozg� nagy m�ret� kutya

Ezeknek a kuty�knak m�rett�l f�gg�en legal�bb napi 1230 kal�ria tartalm� t�pl�l�kot kell magukhoz venni�k. Ebben a csoportban nagyon nagy elt�r�sek lehetnek a kuty�k egy�ni energiaig�nye k�z�tt, p�ld�ul egy k�r�lbel�l 90 kg s�ly� �ri�s naponta 3500 kal�ri�t ig�nyel. Mivel a kutya keveset mozog, bizonyosodjunk meg arr�l, hogy nem t�pl�ljuk t�l, ebben az esetben ugyanis k�nnyen elh�zhat. Aj�nlott a napi mozg�st id�tartam�nak n�vel�se is. Ne feledkezz�nk meg arr�l sem, hogy m�g az azonos s�ly� �s mozg�sig�ny� kuty�k energiaig�nye sem egyezik meg.

2. K�zepesen sokat mozg� feln�tt kuty�k

a.) Napi 1-2 �r�t mozg� kis m�ret� kuty�k

Egy �tlagos kuty�nak a napi 1-2 �ra mozg�s �ppen megfelel�. Ennyi mozg�ssal kis m�ret� kuty�nk napi energiaig�nye 125-700 kal�ria k�z�tt van, m�ret�t�l f�gg�en. Ugyanakkor hideg id�ben tan�csos az energia-bevitelt n�velni, mivel hidegben n� az �lland� testh�m�rs�klet fenntart�s�ra ford�tand� energia mennyis�ge.


b.) Napi 1-2 �r�t mozg� k�zepes m�ret� kuty�k

Ezek a kuty�k naponta k�r�lbel�l 700-1400 kal�ri�s energia-bevitelt ig�nyelnek, m�ret�kt�l f�gg�en. A napi energia-bevitelt hideg id�ben n�velni kell, k�l�n�sen akkor, ha a kutya f�tetlen kutya�lban, a szabadban alszik, mivel hidegben n� az �lland� testh�m�rs�klet fenntart�s�ra ford�tand� energia mennyis�ge.


c.) Napi 1-2 �r�t mozg� nagy m�ret� kuty�k

Egy napi 1-2 �r�t mozg� nagy test� kutya minim�lis napi energiaig�nye 1400 kal�ria, de ett�l kuty�nk val�s ig�nye nagy m�rt�kben elt�rhet, egy 90 kg s�ly� �ri�s p�ld�ul csaknem napi 4000 kal�ri�s energia-bevitelt ig�nyel. Hideg id�ben tan�csos az energia-bevitelt tov�bb n�velni, mivel hidegben n� az �lland� testh�m�rs�klet fenntart�s�ra ford�tand� energia mennyis�ge.

3. Napi 2-3 �r�t mozg� feln�tt kuty�k

a.) Kis m�ret� kuty�k

A fenti kateg�ri�ba tartoz� kuty�k m�rett�l f�gg�en naponta 150-840 kal�ria bevitel�t ig�nylik. A napi 2-3 �ra mozg�s meghaladja a kuty�k �tlagos mozg�sig�ny�t, nagyon fontos, hogy rendszeresen ellen�rizz�k kuty�nk s�ly�t �s kond�ci�j�t, �s az eredm�nyek alapj�n sz�ks�g eset�n v�ltoztassunk az �trendj�n.


b.) K�zepes m�ret� kuty�k

Ennyi, az �tlagosn�l t�bb mozg�s eset�n k�zepes m�ret� kuty�nk napi energiaig�nye 840-1680 kal�ria. Fontos a kutya s�ly�t �s kond�ci�j�t rendszeresen ellen�rizni �s sz�ks�g eset�n v�ltoztatni az �trendj�n.
c.) Nagy m�ret� kuty�k

Ilyen mozg�s mellett nagy m�ret� kuty�nk minim�lis napi energiaig�nye 1680 kal�ria, de ez a k�l�nb�z� fajt�kn�l nagy elt�r�st mutathat. Fontos a kutya s�ly�t �s kond�ci�j�t rendszeresen ellen�rizni �s sz�ks�g eset�n v�ltoztatni az �trendj�n.

4. Sokat mozg� feln�tt kuty�k

Azokat a kuty�kat soroljuk ebbe a kateg�ri�ba, melyek nagyon akt�vak, �s gyakorlatilag eg�sz nap mozg�sban vannak. Energiaig�ny�k a k�zepesen sokat mozg� kuty�k�t minimum 40%-kal meghaladja. Azon kuty�k eset�ben, melyek kedvez�tlen k�r�lm�nyek, illetve id�j�r�si viszonyok k�z�tt �lnek, az energiaig�ny m�g nagyobb. Tan�csos a t�pl�l�k nagy r�sz�t este, egy kis pihen� ut�n a kuty�nak adni, a marad�kot pedig a munka el�tt kell odaadni az �llatnak. Nagyon fontos, hogy rengeteg friss vizet kapjon a kutya.

5. Id�s kuty�k

Ahogy a kuty�k �regszenek, energiaig�ny�k cs�kken. Ez els�sorban a mozg�sig�ny cs�kken�se miatt k�vetkezik be, de testfel�p�t�s�k is v�ltozik az �reged�ssel.

A kis m�ret� kuty�k 9-10 �ves korukt�l tekintend�k �regnek, ilyenkor 100-560 kal�ri�t kell kapniuk naponta.

A k�zepes m�ret� kuty�k 7-8 �ves korukt�l sz�m�tanak �regnek, napi energiaig�ny�k ilyenkor 560-1120 kal�ria.

A 7-8 �ves korukt�l �regnek tekintett nagy m�ret� (25-50 kg) kuty�k napi energiaig�nye 1120-1880 kal�ria.

Az �ri�s kuty�k (50 kg-n�l s�lyosabbak) m�r 5-6 �ves korban �regnek sz�m�tanak, napi kal�riaig�ny�k m�ret�kt�l f�gg�en legal�bb 1880 kal�ria.

Az �reg kuty�knak gyakran nincs �tv�gyuk, �gy cs�kkent energiaig�ny�k ellen�re is alult�pl�ltak. A nekik legmegfelel�bb eledel az �ltaluk kedvelt �z�, k�nnyen em�szthet�, de kev�sb� t�pl�l� eledel. Ugyancsak fontos, hogy a cs�kkentett energiatartalom mellett a t�panyagok megfelel� mennyis�gben �s ar�nyban legyenek meg az eledelben. Szerencs�re kaphat�k erre a c�lra kifejlesztett eledelek.

6. Vemhes kuty�k

A vemhes kuty�k csak minim�lis energiat�bbletet ig�nyelnek a vemhess�g els� k�tharmad�ban (5-6 h�t). Ennek oka, hogy ebben az id�szakban a magzatok lassan n�vekednek. A n�veked�s nagy r�szben az utols� 3 h�tben t�rt�nik, ebben az id�szakban hetente 15%-kal tan�csos n�velni az energia-bevitelt, �gy az ell�s el�tt m�r 50-60%-kal t�bb energi�t kell naponta bevinni, mint norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt.

7. Szoptat� kuty�k

A szoptat�s jelenti valamennyi �letszakasz k�z�l a legnagyobb ig�nybev�telt. Az energia-bevitelt a kutya m�ret�t�l �s a k�lyk�k kor�t�l f�gg�en kell n�velni, de amikor a szoptat�s a legmagasabb szintet el�ri, a k�lyk�k 4 hetes kor�ban, a szuka energiaig�nye ak�r a norm�lis n�gyszerese is lehet. Ez�rt ebben az id�szakban nagyon �zletes, k�nnyen em�szthet�, koncentr�lt eledelt kell kapnia, illetve eg�sz nap lehet�s�get kell biztos�tani neki az ev�sre. Nagyon fontos az is, hogy elegend� friss vizet kapjon, hogy a tejelv�laszt�ssal vesz�tett sok folyad�kot p�tolni tudja. 

Figyelj�nk kuty�nk v�ltoz� t�pl�lkoz�si ig�nyeire!

Pr�b�lt�l m�r valaha kem�ny �telt adni egy id�s embernek? Vagy s�rgar�pap�r�t egy tizen�vesnek? Val�sz�n�leg nem, de hasonl� hib�kat k�nnyen v�thet�nk kedvenceink etet�sekor.

Ak�rcsak az embereknek, az �llatoknak is k�l�nb�z� �trendre van sz�ks�g�k a k�l�nb�z� �letszakaszokban, b�r sajnos ezeket az �letszakaszokat n�luk sokkal nehezebb elk�l�n�teni egym�st�l. Mivel pedig az �llat nem hat�rozhatja meg, hogy mit �s mikor egyen, a gazda felel�ss�ge, hogy megtanulja felismerni a k�l�nb�z� �letszakaszokat �s esem�nyeket, �s ezeknek megfelel�en gondozza �s etesse kedvenc�t.

Bizonyos kritikus �letszakaszok, szok�sok �s esem�nyek, mint p�ld�ul a vemhess�g, k�ly�k- �s id�s kor, l�badoz�s, kr�nikus eg�szs�g�gyi probl�m�k �s a mozg�konys�g, megv�ltoztatj�k az �llat t�pl�lkoz�si ig�ny�t. A gazd�k mindig tudat�ban kell legyenek annak, hogy minden �llat egyedi. Egy �j �trendet h�rom-�t nap alatt, fokozatosan kell bevezetni, ez alatt az id� alatt az �llat hozz� tud szokni az �jdons�ghoz.

Hasznos tan�csok:

- A k�lyk�knek ugyanazokra az alapvet� t�panyagokra van sz�ks�g�k, mint a feln�tt kuty�knak, de az eledelnek k�nnyen em�szthet�nek kell lennie, sok energi�t �s feh�rj�t, valamint megfelel� mennyis�g� kalciumot �s foszfort kell tartalmaznia.

- Mivel a k�lyk�k gyomra kicsi, sok kis adagban adjuk nekik a t�pl�l�kot.

- A n�v�sben lev� k�lyk�knek az azonos s�ly� feln�tt kuty�k energiaig�ny�nek k�t-h�romszoros�ra van sz�ks�g�k. A k�ly�kkutya �trendj�t fajt�t�l f�gg�en kell v�ltoztatni. A kis fajt�k feln�tt s�lyukat 6-9 h�napos korukban �rik el, m�g a nagyobb m�ret�ek ak�r 18-24 h�napos korukig is n�nek.

- �ltal�noss�gban a kuty�k 7-8 �ves korukban lelassulnak, kevesebbet mozognak �s kevesebb eledelre van sz�ks�g�k, b�r ez a v�ltoz�s sokban f�gg a fajt�t�l. Ebben az id�szakban �rdemes gyakran, kisebb adagokkal etetni �ket, mert a nagy �tkez�sek em�szt�si probl�m�kat okozhatnak. A legjobb megold�s, ha id�s kuty�k sz�m�ra k�sz�lt t�pokkal etetj�k kedvenc�nket.

- A vemhes kuty�k a vemhess�g utols� n�gy hete alatt t�bb t�pl�l�kra szorulnak. �ltal�nos szab�lyk�nt azt mondhatjuk, hogy a vemhess�g hatodik het�t�l az anya energiasz�ks�glete hetente 15%-kal n�.

- A szoptat�s alatt az anya�llat a norm�l mennyis�g ak�r n�gyszeres�t is elfogyaszthatja, �s mindig sz�ks�ge van friss v�zre. 

A k�ly�kkutya etet�se

Most m�r Te is egy k�ly�kkutya b�szke tulajdonosa vagy. �s most hogyan tov�bb?

El�sz�r is a j�vev�ny etet�s�r�l kell sz�t ejteni. Egy k�ly�kkutya rengeteg t�r�d�st �s figyelmet k�v�n, az etet�s ter�n k�l�n�sen. A k�ly�kkuty�k nagyon gyorsan n�nek �s magas energiatartalm� �trendre van sz�ks�g�k. Figyelembe kell venni, hogy gyomruk nagyon kicsi, �gy kis adagokban kell megadnod nekik mindazon a t�panyagokat, amikre sz�ks�g�k van. A sz�juk ugyancsak kicsi, �gy k�l�n nekik k�sz�lt �teleket kell kapniuk, a feln�tt kuty�knak k�sz�lt eledelek t�bbs�ge nem felel meg a k�lyk�k ig�nyeinek, csak n�h�ny fajt�t kaphatnak a k�ly�kkuty�t, azokat is csak a megfelel� adagokban.

Szint�n fontos figyelni az adott eledel mennyis�g�re. A mennyis�g a kutya fajt�j�t�l �s att�l f�gg, hogy a kicsit h�sos-, vagy sz�razeledellel, vagy ezek kombin�ci�j�val etetj�k. A k�vetkez� �ltal�nos szab�lyok alkalmazhat�k a legt�bb k�ly�k eset�ben:

- �ltal�ban a k�ly�kkuty�kat f�l �r�ig szabad enni hagyni. Ezut�n t�vol�tsd el a marad�kot, �s a k�vetkez� �tkez�sn�l friss eledelt adj neki.

- A k�ly�kkuty�t speci�lis, neki k�sz�lt eledellel etesd, ne adj neki marad�kot!

- Mindig legyen friss vize.

- A kiskutya szeret r�gni, ez�rt adj neki erre a c�lra k�sz�tett j�t�kot!

- Nagyon fontos, hogy rendszeresen vidd �llatorvoshoz!

A di�t�s t�pl�l�s

A Waltham - a vil�g vezet� kis�llattart�si �s t�pl�l�si szaktekint�lye- technikai �s tudom�nyos tapasztalatait felhaszn�lva fejlesztette ki beteg �llatok sz�m�ra azt a di�t�s t�pcsal�dot, mely hat�konyan kieg�sz�ti, illetve helyettes�theti a beteg �llatok gy�gyszeres kezel�s�t.

A di�t�s �trend

Az �llatorvosok a kezel�s kieg�sz�t�sek�nt az aktu�lis betegs�gnek �s �llapotnak megfelel�en, alkalmaznak gy�gyt�pokat. Ezek a di�t�s t�pok, helyesen megv�lasztva, sok esetben seg�tenek kedvenceink gyorsabban fel�p�l�s�ben.
K�l�n�sen fontos az, hogy a speci�lis �trend ne csak a klinikai elv�r�soknak feleljen meg, hanem:
- legyen �zletes is, hogy b�r kuty�nk, macsk�nk �tv�gya a betegs�g miatt lecs�kkent, m�gis sz�vesen fogyassz�k;
- gondosan legyen �ssze�ll�tva a recept az ig�ny szerinti t�p�rt�k� anyagok ellen�rz�tt mennyis�g�b�l, hogy megfeleljen annak az �llapotnak is, amit a kezel�ssel el akarunk �rni.

H�zi kedvenceink k�z�l igen sok a t�ls�lyos - az elh�z�s egyik k�vetkezm�nye a helytelen t�pl�l�snak, amivel az �llatorvosok igen gyakran tal�lkoznak. A rendszeres m�rlegel�s �s a speci�lis, kal�riaszeg�ny �trend seg�t. Az alapanyagokat tudom�nyos precizit�ssal v�logatt�k, hogy ink�bb a test zs�rsz�veteit cs�kkentse radik�lisan, mintsem az izomsz�veteket.
A szervezet ig�nyelte t�panyagok egyens�lyban vannak, s kedvenc�nknek nincs �hs�g�rzete.
F�leg id�sebb kuty�kn�l �s macsk�kn�l gyakori a veseel�gtelens�g - ennek kezel�s�ben is komoly szerepet j�tszik a speci�lis �trend.
A cs�kkentett foszfor- �s feh�rje-tartalom seg�t abban, hogy a ves�t ne �rje olyan nagy "terhel�s". Az ebben az �trendben szerepl� anyagoknak a norm�lisn�l magasabb a kal�ria�rt�ke, de ez itt ink�bb a t�pl�l�st, mint az energiaell�t�st szolg�lja.

A kuty�k �s macsk�k id�nk�nt em�szt�si rendelleness�gben is szenvednek. Ez a hasmen�st�l a hosszabb lefoly�s� k�rk�pekig is terjedhet, mint a hasny�lmirigy- el�gtelens�g, vagy a vastagb�lgyullad�s. Minden esetben l�tfontoss�g� az �trend megv�ltoztat�sa, �s aj�nlott a speci�lis �llatorvosi di�ta.

Mindemellett vannak olyan �trendek is, amelyek hat�konyan el�seg�tik a t�pl�l�k-allergia, a cukorbetegs�g, az elvezet� h�gyutak, a sz�v �s a m�j betegs�gek, gy�gykezel�s�t.
A Master Foods instant term�keket is gy�rt, melyek a l�badoz�s, esetleg kisz�rad�s eset�n, illetve a kritikus id�szakokban (szoptat�s, k�ly�kkor) l�tfontoss�g�ak.

Adhatunk-e neki "j� falatokat"?

A legnehezebb r�sze kedvenceink "di�t�ztat�s�nak", amikor - kiv�ltk�ppen a kuty�nk - b�r szigor� di�t�n van, esdekl� szemekkel n�z, hogy megkapja kedvenc �teleit, falatjait. Ez az a kritikus pillanat, amikor bizony megt�rhet a gondosan megszabott �trend, s az addig el�rt minden pozit�v hat�s odavan.

A di�t�s t�pokat �llatorvosi v�ny ellen�ben az �llatpatik�ban lehet beszerezni.

A kutya t�pl�l�sa

A kutya �l, l�legzik, fut, ugrik, ugat, cs�v�lja a fark�t - ehhez mind energia sz�ks�ges. Ezt az energi�t t�pl�l�k�b�l szerzi meg, pontosabban a t�pl�l�k �p�t�k�veib�l: feh�rj�b�l, zs�rb�l �s sz�nhidr�tb�l. A kutya szervezet a t�pl�l�k k�miai energi�j�t m�s energiaform�kk� alak�tja �t h�v�, amivel fenn tudja tartani a 38-39�C testh�m�rs�kletet, elektromos ingerr�, hogy az idegrendszer m�k�dhessen. Energia sz�ks�ges tov�bb� az izomm�k�d�shez, a n�veked�shez, az �j sejtek k�pz�d�s�hez is. A f�l�sleges energiabevitel azonban zs�rr� alakul �t �s elrakt�roz�dik. Aki sokat eszik, k�v�r lesz - hangzik a term�szet egyszer� t�rv�nye. Ez r�nk �pp�gy �rv�nyes, mint a kuty�nkra. Tov�bbi alapszab�lyk�nt �rv�nyes, hogy aki nem megfelel�en t�pl�lkozik, beteg lesz. Ez azt jelenti, hogy a t�panyagoknak megfelel� ar�nyban kell �llniuk egym�ssal �s megfelel� mennyis�gben kell a t�pl�l�kban el�fordulniuk ahhoz, hogy kuty�nk eg�szs�ges maradjon �s t�pl�l�sa optim�lis legyen. Aki k�sz �llateledelekkel eteti kuty�j�t, annak nem kell f�lnie att�l, hogy kedvenc�t nem megfelel�en t�pl�lja.

A feh�rje semmi m�ssal nem p�tolhat� - Feh�rje n�lk�l az �let nem lehets�ges, az �letjelens�gek mindegyike feh�rj�hez kapcsol�dik. A feh�rje egy gy�jt�fogalom, a term�szetben sz�mos feh�rjeforma fordul el�, melyek mindegyik�re jellemz�, hogy aminosavakb�l �llnak. Az aminosavak egy r�sz�t sem az ember, sem a kutya szervezet�ben nem tudja fel�p�teni: ezek az �gynevezett esszenci�lis (�lethez felt�tlen�l sz�ks�ges) aminosavak, amelyeket megfelel� mennyis�gben a t�pl�l�kkal kell bevinni a szervezetbe. Csak kev�s olyan feh�rjefajta van, amely �nmag�ban is biol�giailag teljes�rt�k�. El�ny�s ez�rt a t�bb, egym�st k�lcs�n�sen kieg�sz�t� feh�rjefajt�k kever�k�t tartalmaz� t�pl�l�k. Megfelel� feh�rjeell�t�s eset�n a kutya akt�v �s �l�nk, hi�nyos feh�rjeell�t�s eset�n pedig kedvetlen �s lusta lesz.
Felt�tlen�l oda kell figyelni arra, hogy a k�ly�kkuty�k, a vemhes �s szoptat� szuk�k, valamint a munkakuty�k feh�rjesz�ks�glete mindig j�val nagyobb, mint az �tlagos �letvitel�, kifejlett kuty�k�!

A v�z nagyon fontos - V�z n�lk�l nincs �let, ez�rt a v�z minden t�pl�l�s alapja. V�z n�lk�l a kutya csak n�h�ny napig marad �letben, �hhal�l azonban csak akkor fenyegeti, ha elvesz�ti testt�meg�nek negyed�t-fel�t. Friss, tiszta iv�v�znek mindig a kutya el�tt kell lennie. Nagy h�s�gben ill. ha a kutya sz�razt�pot eszik, jelent�sen megn� a v�zfogyaszt�sa. Kedvenc�nk �tlagos v�zsz�ks�glete 35-50 ml/testt�megkg. A kistest� kuty�knak relat�v t�bb folyad�kra van sz�ks�g�k, mint nagyobb test� t�rsaiknak. (P�ld�ul egy 5 kg-os kiskutya napi �tlagos v�zsz�ks�glete kb. 250 ml, m�g egy 50 kg-osnak kb. 2000 ml).

A zs�r, mint jellegzetes energiaforr�s - Egy ideig azt hitt�k, hogy a kutya t�pl�l�k�ban a zs�r nemcsak sz�ks�gtelen, hanem egyenesen k�ros lehet. Ez egy teljesen t�ves n�zet: minden kutyat�pl�l�k, amely kevesebb, mint 5.5% zs�rt tartalmaz, hosszabb t�von hi�ny�llapotot fog kialak�tani a kuty�n�l. A zs�rok zs�rsavakb�l �p�lnek f�l, amelyek k�z�l t�bb n�lk�l�zhetetlen az �llat sz�m�ra (pl.linolsav). Ezen k�v�l a zs�rold�kony (A, D, E �s K) vitaminok felsz�v�d�s�hoz �s hasznosul�s�hoz is elengedhetetlen�l fontos a zs�r. Mindenek el�tt azonban a zs�r fontos energiaszolg�ltat�, �gy a munkakuty�knak t�bb zs�rra van sz�ks�g�k, mint a szobakuty�knak, amelyek ha t�l sok zs�rt kapnak, ugyan�gy elh�znak, mint a sok sz�nhidr�tt�l. A fiatal kuty�knak szint�n magasabb a zs�rsz�ks�glete: ehhez el�sz�r az anyatejb�l jutnak hozz�, aminek mintegy 8% a zs�rtartalma.

Sz�nhidr�tok - Nagyobb mennyis�gben a n�v�nyekben, valamint a n�v�nyi eredet� term�kekben (keny�r, rizs, t�sztaf�l�k) fordulnak el�. A sz�ks�ges sz�nhidr�tokat a szervezet el� tudja �ll�tani, pl. feh�rj�b�l. A sz�nhidr�tok lebont�d�suk sor�n bekapcsol�dnak az energiah�ztart�sba ill. a zs�rok anyagcser�j�be is. T�l sok sz�nhidr�t bevitele eset�n a f�l�sleg zs�rr� alakul �s rakt�roz�dik, azaz a kutya elh�zik. A kutya em�szt�rendszere a nyers, felt�ratlan n�v�nyi sz�nhidr�tot (kem�ny�t�t) nem igaz�n tudja hasznos�tani. Ez�rt mindenk�ppen sz�ks�ges a n�v�nyi eredet� t�pl�l�kot (zabpehely, rizs, z�lds�gek) etet�s el�tt megf�zni. A sz�nhidr�tokhoz tartoznak az �n. ballasztanyagok (rostok), amelyek em�szthetetlenek, de egy�ltal�n nem �rt�ktelenek: optim�lis mennyis�gben adva �szt�nzik a b�lmozg�sokat, ez�ltal optimaliz�lj�k az em�szt�st. Aki persze t�l sok ballasztanyagot etet, az jelent�sen n�veli kuty�ja b�ls�rmennyis�g�t.

Vitaminok - kulcs az eg�szs�ghez - Manaps�g sokat besz�l�nk a vitaminokr�l, amelyek a kuty�k sz�m�ra is nagyon fontosak. A kutyat�pok biztos�tj�k, hogy kedvenc�nk naponta hozz�jusson az optim�lis vitaminmennyis�ghez. K�l�nbs�get tehet�nk zs�rold�kony (A, D, E, K) �s v�zold�kony (B, C) vitaminok k�z�tt. Az A vitamin biztos�tja a b�r �s a ny�lkah�rty�k eg�szs�g�t, v�d a fert�z�sekkel szemben �s biztos�tja az �les l�t�st. A D vitaminnak a csontfel�p�t�sben �s a csontv�zrendszer eg�szs�g�nek meg�v�s�ban van szerepe. Az E vitamin sokoldal� v�d� funkci�t l�t el a szervezetben (oxid�ci�g�tl�s, kapill�risok v�delme), jav�tja a feh�rje-anyagcser�t, valamint fontos szerepet t�lt be a fejl�d�s sor�n �s a szaporod�sban is. A K vitamin s�r�l�sek sor�n biztos�tja az optim�lis v�ralvad�st. A B vitaminok az anyagcserefolyamatok kataliz�torai, de fontos szerep�k van az idegrendszer �s az izomrendszer m�k�d�s�ben, valamint hozz�j�rulnak az eg�szs�ges b�r �s a f�nyes sz�rzet kialakul�s�hoz �s a v�rk�pz�shez is. A C-vitamin fontos a k�t�sz�vet �ps�g�nek biztos�t�s�hoz, de ezt a vitamint az eg�szs�ges kutya k�pes szervezet�ben el��ll�tani.

Az optim�lis t�pl�l�shoz elengedhetetlen�l hozz�tartoznak m�g a k�l�nb�z� �sv�nyi anyagok (k�lcium, foszfor, magn�zium, cink stb), is, amit szint�n a t�pl�l�kkal kell a kutya szervezet�be bevinni. A kalciumnak �s a foszfornak fontos szerep jut a csontok fel�p�t�s�ben. K�l�n�sen a h�sokban, de sok m�s, f�leg n�v�nyi eredet� �lelmiszerben t�l alacsony a k�lcium mennyis�ge. Ez a foszfor /k�lcium ar�ny eltol�d�s�hoz vezethet, aminek fiatal korban a csontk�pz�d�s zavara, id�sebb �llatokn�l pedig a csontok szil�rds�g�nak cs�kken�se lehet a k�vetkezm�nye. A k�lium �s a magn�zium fontos szerepet j�tszik az idegrendszer �s az izomzat m�k�d�s�ben. Ezek mellett az anyagcser�ben viszonylag nagyobb mennyis�gben sz�ks�ges �sv�nyi anyagok mellett a kutya szervezete ig�nyel egy�b, j�val kisebb ar�nyban sz�ks�ges elemeket (pl. cink, r�z, mang�n, j�d) is. Ezeket �sszefoglal�an nyomelemeknek szoktuk nevezni. Ebbe a csoportba tartozik a vas is, amely t�bbek k�z�tt a v�rk�pz�s�rt felel�s. A k�lyk�k anyatejen kereszt�li vasell�t�sa meglehet�sen sz�k�s, ez�rt a fiatal kuty�k gyakran szenvednek v�rszeg�nys�gben. Ezt a vasat nagyobb mennyis�gben tartalmaz�, fiatal kuty�knak aj�nlott t�pokkal el�zhetj�k meg.